Felnőtt fejjel mit tanácsolnál a 18 éves önmagadnak?

Sajnos még 28 évesen sem tudom hogy mit kellett volna másképp csinálnom, hogy jobb legyen, de nem panaszkodom, így sincs rossz sorom.

De te jó úton jársz, végezd el az egyetemet. :) Nálam sajna fel sem merült hogy felsőoktatásban tanuljak.

Én azt mondanám magamnak, hogy nem kell annyira arcoskodni, mert nem rajtam múlt, hogy nem vertek egyszer kétszer telibe :)

Aztán azt is, hogy picit irígykedve nézem azt az ide nekem az oroszlánt is mentalitást, de azért lehet hogy annak is több volt a hátulütője, mint az előnye.

Azt is, hogy nem feltétlenül rossz értelemben vett megalkiuvás, ha nem önérzeteskedsz és nem mondof meg mindíg a magadét, mert vannak olyan hrlyzetek amikor így is úgy is az erősebb kutya szaporodik, s mivel bizonyos helyzetekben nem lehetsz te az, mert a lapokat már leosztották, így nem muszáj értelmetlen konfliktusokat vállalni, mert attól nem leszel igazából jó fej, viszont kárát fogod vallani sokszor, ha nem vigyázol.

Aztán azt is, hogy ne kergess délibábot és ne bánts meg és ne áldozz fel értékes embereket, akik számítottak rád, olyan valaminek az oltárán, ami nem létezik; az, úgy és olyanformán nem létezik, ahogy a mesékben, a hercegnő fehér lovon.

És végül, de nem utolsó sorban azt mondanám, hogy ne félj és ne keseredj el, amikor minden összedőlni látszik és egyedül vagy, mert valójában sohasem vagy egyedül és a kegyelem megtart, amíg dolgod van itt és nincsenek véletlenek, nem vagy gyerekes, ha szereted a tündérmeséket, mert talán sokkal közelebb állnak az igazsághoz, mint gondolnád...

Hogy MAGAMNAK mit tanácsolnék, azt inkább hagyjuk. :)

Neked azt, hogy tanulj nyelveket, szerezz piacképes diplomát/szakmát, és menj külföldre.

Ne menj egyetemre. (Semmit nem érek azóta se vele.)

Fogyjál le.

Tedd le a cigit.

Sportolj.

Menj külföldre dolgozni inkább. (Volt rá lehetőség.)

Ne félj ismerkedni és a csalódásoktól.

Kb ezeket