Mit jelent, az, hogy filozofikusan beszélek?

Ahogy a szórási jelenségek bevezetőjében már olvashattuk, a Napból érkező kevert fény a levegő részecskéin szóródik. A levegőt alkotó gázok (N2, O2, CO2, H2O) mérete 2 nm körüli, az ekkora molekulákon szóródó fény pedig ibolya színű. Eszerint az égnek is lilás színben kellene pompáznia, azonban a levegőben, főleg az alsóbb rétegeiben rengeteg nagyobb molekulájú szennyeződés is található, így a nagyobb hullámhosszú fények is szóródnak.

Az ég színe tehát azért világoskék, mert a levegőben a spektrumból a kisebb hullámhosszú, azaz a kék tartományba tartozó fények szóródnak. Éppen ezért látjuk sárgásnak a Napot, mert onnan pedig pont ez a tartomány hiányzik. A lenyugvó Nap pedig azért vörös, mert a hozzánk érkező fénynek sokkal vastagabb levegőrétegen kell áthatolnia és a spektrumból a vörösön kívül minden más szóródik. Ha magas hegyek között járunk, esetleg repülőgépen utazunk, akkor a légköri szennyeződések jelentős része alattunk található. Ilyenkor az ég valóban lilás árnyalatban figyelhető meg.

A fény szóródásán alapuló jelenségek közül persze nem a kék ég a legérdekesebb.