Amikor összeköltöztetek a párotokkal, nem volt bennetek egy olyan félelem, hogy ugrik a privátszférátok és hogy az addig megszokott otthoni környezet teljesen, gyökerestől meg fog változni?

Nem. Szerelmes voltam, és addig is sok időt töltöttünk együtt. Természetesnek tűnt, hogy hozzám költözik.

Aztán persze csúnya vége lett a nagy lelkesedésnek, rég nem vagyunk már együtt.

Lakáson belüli privát szféra:

Én ezt nem félelemnek nevezném, hogy ugrik a privát szféra, hanem volt bennem egy nagyon különös, leírhatatlan furcsa érzés, hogy lakáson belül máshova kerülnek a tárgyaim, mint ahol eredetileg megszoktam korábban őket. Pl. a fürdőszobában a mosdó feletti polcon középen volt a fogmosó poharam, fogkefém stb., és utána kikerült a polc bal oldalára, jobb szélére meg az övé. Vagy az előszobában a cipőim 4 polcon helyezkedtek el korábban, aztán ahogy összeköltöztünk, az alsó két polc lett az enyém, a felső kettő meg az övé. A kabátaimnak előtte 4 fogason volt helye, utána már csak kettőn. Vagy bizonyos tárgyakat áthelyezett máshova, mert nem állt neki kézre ott, ahol én használtam őket. Praktikusabbnak látta, ha máshol tároljuk/tartjuk őket. Vagy máshova került az étkezőasztal. Ez eleinte nagyon furcsa volt, meg kellett szokni. Szóval az volt a furcsa, hogy nem ott vannak a dolgaim, ahol megszoktam őket és ezen felül még pluszban az is, hogy olyan "idegen" tárgyak kerültek a lakásba, amelyek nem az enyémek, számomra idegenek. De a privát szférámat nem féltettem, mert van több szobánk, ha egyedüllétre vágyunk akkor külön tudunk vonulni bármikor. Ugyanakkor viszont tök jó vele megosztani az ágyat, hozzábújni esténként meg ilyenek. Nekem ennyi "áldozatot" bőven megért, hogy hozzá kellett szoknom ahhoz, hogy neki is mindenhol ott vannak a cuccai, tárgyai, eszközei, az enyémek meg néha máshova kerültek a lakáson belül, mint ahol korábban megszoktam őket, mert együtt sokkal jobb. :) A privát szféránk így is meg van, ha valamelyikőnk külön vonul a másik szobába, akkor nem zavarjuk egymást, csak ha ég a ház.

Online privát szféra:

Ami pedig az online privát szférát illeti, abban elég nagy teret engedünk egymásnak. Nincs kontroll egymás közösségi média felületei felett, nem pásztázzuk, nem ellenőrizgetjük, hogy ki mit csinál a saját oldalain, mit tölt fel, kivel beszélget stb, de nincs is erre szükség, mert nem suttyóskodunk egymás háta mögött. Nagyjából minden felületen ismerjük a másik fél jelszavait, mégsem lépünk be a másik felet ellenőrizgetni, valahogy nem érdekel minket, hogy mit csinál a másik online, mert bízunk egymásban és magunkban. De olyan gyakran előfordul, hogy ha valaki valami érdekeset lát a saját oldalain, akkor azt megmutatjuk egymásnak, hogy nézd ez milyen érdekes, vagy nézd mi történt vele meg vele, mit rakott ki a "Jani meg a Feri meg a Kati vagy a Piri".

Társasági privát szféra:

Ami pedig a személyes kapcsolatok privát szféráját illeti, a szülőkkel, testvérekkel, barátokkal, munkatársakkal töltött én-időt, akkor mindenki oda megy ahova akar, csak előtte megbeszéljük, hogy szeretnénk elmenni, ha éppen nincs rám/rád szükség itthon. Mindenki akkor megy, amikor akar, ahova akar, ahányszor akar, csak előtte beszéljük meg, hogy ne otthon a kanapén ülve várjuk a másikat, hogy azt se tudjuk hol van, merre jár éppen. Páromnak szélesebb a munkatársi-baráti köre mint nekem, ők gyakrabban szerveznek találkozókat, csapatépítőket, összejöveteleket mint én az én ismerőseimmel, vagy a szüleit is akkor látogassa, amikor éppen kedve van, felőlem nyugodtan mehet amikor akar, oda ahova csak szeretne, csak egyeztessünk előtte arról, hogy hol van, kikkel van, kb. mikor jön haza, hogy tudjam hol keressem, ha éppen valami közbejönne és szükség lenne rá. Fordítva is így működik. És aztán persze van olyan is, hogy közösen megyünk akár közös barátokhoz is vagy hol egyikőnk, hol másikunk szüleihez, családjához, vagy kimegyünk ketten közösen a tesómhoz külföldre (Svájcba). De ettől függetlenül meg van mindkettőnknek a saját privát szférája is. Nem fojtjuk meg egymást, nincs kontroll meg ellenőrizgetés egymás privát szférája felett, de ehhez kell egy bizonyos mértékű bizalom, megbízhatóság, őszinteség és becsület. És akkor azt csinál a másik fél amit akar és oda megy, ahova akar.