Szerintetek milyen lelki háttere van annak, amikor egy nő, szül 3 gyereket ~3-3 év korkülönbséggel, és ezáltal kiesik cirka 10 évre a munka világából?
Én 2 gyereket szültem, kis korkülönbséggel. 3 és fél évig nem dolgoztam, de cserebe a második gyerek születése után gyed mellett másoddiplomáztam, mert borzasztóan zavart az a kisgyerekes taposomalom, amiben éltem.
Imádom a gyerekeim, élveztem minden egyes percét az első éveiknek, de egy idő után már igenis szükségem volt valami másra is. Azért, mert éreztem, hogy befásultam és ellustultam. Romlott az itelőképességem és a memóriám is. Ha egy szóval akarnám jellemezni magam, akkor az 'elbutultam' kifejezést írnám le.
Az elmúlt időszakban megismertem számos olyan nőt, anyát, akik 10+ éve otthon vannak a "gyerekeikkel". Én, bevallom őszintén nem merem őket megkérdezni, mert tudom, hogy támadásnak vennék, és nagyrészt azt a választ kapnám, hogy én szar anya vagyok, mert nem maradtam otthon a gyerekekkel általános iskola felső tagozatáig.
De valaki mondja már meg, ez normális, hogy egy nő mondjuk 25 éves korától 35 vagy akár 40 éves korig 'otthon van a gyerekekkel’..?
Most egy konkrét példa, van itt egy nő akinek a fiával egy osztályba jár a lányom és mindig elmondja, hogy most ezt akar csinálni, vagy azt akar csinálni (pl.tanfolyamra járni vagy elmenni részmunkaidőbe dolgozni) aztán eltelik 1.. 2.. sok év és a csaj még mindig csak a kisebbik kölyköt hurcibalja az oviba és utána "siet haza főzni". Se munka se semmi, csak ez a momlife. Most mondanám, hogy nem ítélkezem, de sajna hazugság lenne, mert én képtelen lennék ilyen sivár módon élni...
Nekik nem hiányzik a szellemi kihívás? Azért abban számomra nem volt nagy kihívás, hogy időre odaérjünk a babás progikra vagy a védőnőhőz.. vagy éppen a másnapi időjáráshoz igazítsam a gyerek ruházatát.. vagy megtervezzek egy gyerekbarát vacsorát, stb.
válasza:10-es, de azért csak más, amikor ott van az a kisgyerek.
Én annyira élveztem vele újra rácsodálkozni azokra a dolgokra, amiket én már észre se vettem. Én ezt szeretem legjobban az anyaságban, hogy mindenre rácsodálkozhatok újra gyerekszemmel.:)
válasza: válasza:Kérdező!
És arról mit gondolsz, ha szül egy nő 1-2-bármennyi gyereket és utána egyáltalán nem megy vissza dolgozni, mert nem akar, de nem is muszáj neki?
Én ismerek ilyet.
A családi felállás ezek után úgy alakul a férjjel kötött megállapodás alapján, hogy a férfi dolgozik, a nő neveli a gyerekeket és rendezi az otthonukat.
Na nem reggeltől estig fejen áll a felmosóvödörben, mert takarítónőjük van, csak a rendezett életű hátországot menedzseli a családnak.
Közben kerámikus tanfolyamra jár, nyelvet tanul és kondizik. Időnként a hasonló hátterű barátnőivel jön össze egy kávéra-sütire.
Mindig ápolt, képben van a világ dolgaival, általában kiegyensúlyozott, a gyerekek kézben tartottak, jól neveltek.
Hát tudod, ha választani lehetne, nekem inkább az ő élete, mint a tiéd, de te tudod!
válasza: válasza:Én értem a kérdezőt, és tapasztaltam nőként álláskeresési nehézségeket. Nem az az általános, hogy egy nő kényelmesen otthon maradhat sok évig, nekem ez kockázatos, ráadásul a férj is otthon maradhatna, miért csak a nőtől várják el, ha az egyetlen családfenntartóval történik valami, és kiesik a jövedelme, az egész család a padlóra kerülhet, az egykeresős családmodell, ahol a másik fél háztartásbeli, csak nagy tartalékkal, nagy vagyonnal működik biztonságosan hosszú távon.
Nekem az egyik nagymamám háború miatt kényszerült háztartásbeli létre, de nem járt jól, nagyon szegények voltak, viszont neki nem volt választása, hogy a háztartás vagy munka, nem volt nyugdíja, mert nem volt elég munkaviszonya.
válasza:#14
Fogalmam sincs miről beszélsz?
Miféle "etikailag nem szép" és miféle önmagával törődés?
A 3 gyereke példás nevelése, a mosás-vasalás, főzés mellett még értékes időt tölt, hogy önmagát képezze?
Én megértem, hogy másnál az az igény, hogy elmenjen a gyártósorra, vagy az irodába és 2-3 kolléganővel meghányják a világ folyását és ezt érzi kupálódásnak, de nem mindenkinek ez a kulturálódás csúcsa!
13as. Nekem van ilyen rokonom. Semmi baj nem is lett volna ha a férj nem talált volna idővel egy 20assal fiatalabb nőt. Aztán anyuka ottmaradt a konditeremmel meg a zsebpenzzel és bánatában alkoholista lett, a gyerekei meg szépen elmentek apahoz.
Mindennek van előnye-hatranya. Én úgy nőttem fel, hogy mindig kell egy, 'b' terv. Mindig ott az a 0.00001 %, az a " soha ne mondd, hogy soha". Bárki maradhat magára így vagy úgy.
15, én a férjemet külön kértem, hogy maradjon otthon mindössze 1 de max 2 hónapig a kisebb gyerekkel (gyeden) mert dolgoztam plusz zarovizsgaztam anno júniusban és a bolcsiben még csak szeptembertől volt hely. A férjem élből elutasította ezt. Pedig szerintem sem igazsagos csak a nőtől elvárni.
válasza: válasza:#17
Még szerencse, hogy csak a háztartásbeli nőkkel esik meg, hogy hogy a férjük félrekúr. A dolgozó nőkkel soha!:D
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!