Akik túlkulturálták magukat, azok sosem szokták belátni, hogy a gondolkodásmódjuk negatívan befolyásolja az életüket, a boldogságukat?

Az első tényleg túlzás. Én megettem volna bármivel :)

A másodiknál látnom kellett volna azt az autót. Lehet, hogy én sem ültem volna be. Pl. egy kabátot nem biztos, hogy ki lehet mosni (szövetkabát, tollkabát), vagy vannak olyan foltok, amik nem jönnek ki egyszerűen (pl. olaj). Szóval lehet, hogy nekem sem érte volna meg az autózás, még esőben sem. Persze, ha csak egy kis por, morzsa, kupi volt, azt ki lehet bírni.

"Az ilyen emberek előbb-utóbb belátják azt, hogy hülyén gondolkodnak és emiatt szenvednek?"

Nem. Mert ők nem szenvednek. Nekik az lett volna szenvedés, ha olyat tesznek, amitől kényelmetlenül érzik magukat. Nyilván az illető is felfogta, hogy milyen lehetőségei vannak: vagy bőrigázik, vagy beül egy koszos kocsiba, illetve, hogy vagy kanállal eszik, vagy koplal. És azért választotta azt amit, mert számára, az volt a kevesebb/kisebb rossz.

Mások vagyunk. Nem mindenkinek ugyan az a jobb/könnyebb/egyszerűbb/stb.

Full mocskos autóba, amitől kb. elokádom magam, ha ránézek, én sem ülnék be - mondjuk ez sosem befolyásolta a boldogságomat, mert amúgy is tömegközlekedem, és nem esik le a gyűrű emiatt az ujjamról (ebből azért látszik, hogy nem patikatisztaságot várok el). Az a hozzáállás sem tetszik, hogy "jó van, egy része nem annyira köpedelem, ezért túlfinnyás".

Szerintem mindenkinek máshol van a határ. Pl. a villás esetet én is túlzásnak tartom, de hasonló esetben pl. abból volt... nekem közvetlenül nem, mert a páromnak is gondja volt ezzel, és ő kezelte az ügyet, hogy a keresztanyjáék simán megetették volna az elmosatlan levesestálból a másodikat ünnepi ebéden, én meg nem akarok karfiolleveses húst és krumplit enni pl. Én ezt igénytelenségnek tartom. Most ha valaki emiatt kinéz engem... nekem a "szent csalááááádi béke" sosem volt fontosabb, mint a saját komfortérzetem.

7: igen, általában ez volt a szöveg... vagyis előttem nem mondták, mert addigra a párom tőlem függetlenül "beidomította" őket, szóval amikor én mentem, akkor már csak a megjegyzések mentek, hogy "tudjuk, hogy ti nem akarjátok"...

ja meg az, hogy "nekünk akkor kevesebbet kell mosogatni"

Az elsőt én inkább alulkulturáltnak nevezném, nem túlkulturáltnak. Vendégségben sértegetni a házigazdát a taplóság legalja (tudom, hogy se a „falusi”, se a „paraszt” nem sértő kifejezés, de itt a szándék számított, és abban sértés volt). Főleg, hogy nem is arról van szó, hogy ne ismernék az evőeszközöket, csak költözéskor ki tudja, hová pakolták el. Ezt én inkább vicces szitunak fogtam volna fel, amiben az embernek fel kell találnia magát.

Az autós sztorinál én is nézném, rajtam mennyire mosható/koszolódó/drága ruha van, mert van, amiben én sem ülnék piszkos kocsiba, van, amiben meg akár a disznó mellé is, mert jól bír mindenféle mosást. Persze itt is udvariasan illik visszautasítani, ha mégse ülök be.