Gyermektelenek, volta e olyan gyerekre buzdító beszólások amikre frappánsan reagáltatok és utána a másik köpni nyelni nem tudott?

"Nem nyilatkozhatsz valamiről, amit ki se próbáltál"

- Okos ember más kérán tanul.

- Hol lehet leadni a gyereket, ha még sem jön be?

- Te meg honnan tudod, hogy nem vagy homoszexuális, ha nem próbáltad?

Az a teóriám, hogy a gyerekvállalók jelentős része maga sem akart igazán gyereket, hanem csak azért vállaltak, mert nem tudják elkepzelni az életet nélküle. Nem szülői vágy van bennük, hanem félelem, hogy mit lesz velük 10-20-30 év múlva, mi van ha megbánják hogy nincs utóduk, mi van ha egyedül maradnak, mit szólnak majd az emberek, stb.

Ezért nem lehet őket lerázni olyan racionális érvekkel, mint hogy nincs benned vágy a szülőségre - pontosan ezt érzik/érezték ők is, így nem értik, hogy ez miért probléma számodra.

A frappáns monológok nem jelentenek az ilyeneknek semmit.

Ezért szoktam bullshit indokokat felhozni, amikor valaki túlzottan akadékoskodik (ami szerencsére elég ritkán van).

Legutoljára asszem valami olyat mondtam egy volt gimis tanáromnak, hogy a családomban lévő örökletes kórságommal kegyetlenség lenne gyereket vállalni.

Ha elhiszik ezeket a hülyeségeket, ha nem, nekem 8, legalabb befogja a szájukat.

Én csak ilyeneket mondok, elég jól működik és le lehet szerelni vele többnyire mindenkit.

Az "aranyos de otthonra nem kéne, mint egy zsiráf" nálam is játszik, ahogy említették.

Vagy éppen az, hogy amint lerak valaki kp-ban 25 milliót/gyerek + további 40 milliót az asztalra ingyen és bérmentve, megfontolom.

Aztán ott van az öreg vagyok hozzá mantra. Ha ez így nem elég, akkor még levezetem, hogy kell hozzá egy tenyészkanca, aki lepottyan most azonnal az égből, akkor is még évek, mire stabilnak mondható annyira a kapcsolat, hogy belevágjon az ember. Akkor meg már pláne öreg leszek. Majd vissza a pénzkérdésre.

Akkor ott a másik lehetőség, hogy öcsémnek van eg kislánya, nagyon tüneményes, többnyire problémamentes gyerek. Lehet őt szeretni, meg örülni neki. Ha ez sem elég, akkor "statisztikailag nulla közeli az esélye, hogy én is ilyen szerencsés legyek a sajátommal".

Aztán meg a klasszikus, "én nem bírom a gyerekeket, a gyerekek nem bírnak engem, mindenkinek jobb így".

Aztán vannak az nyomasztó személyéhez köthető dolgok. Pl. 60-as nagynéni, soha nem volt senkije. Vagy 50-es nagynéni, lányanyaként hozzáment ahhoz aki felkoppintotta, pár évig verte őket a pasi, majd elváltak, a gyerekeivel elég "érdekes" a kapcsolata. Ezekre pl. szoktam mondani, hogy "hiteles forrásól fogadnék el ilyen témájú tanácsokat". Mondjuk úgy kell köríteni, hogy ne sértődjenek meg.

Vagy szintén az idősebbeknek, hogy ők még meg akarják élni, hogy lássák a gyerekem, "akkor örökké fogsz élni"

Most hirtelen ezek jutottak eszembe