Introvertált vs extrovártált ? Melyik a jobb ?

Egyszerűen nem igazán érdekel senki. Nem érdekel ha megbántok valakit, vagy bármi...

Undorodom az emberektől, valahogy nagyon nem érzem magam jól ebben a "társadalomnak" nevezett pöcegödörben. Az emberek csak azt nézik hogy lehet keresztbetenni a másiknak, barátnak neveznek aztán kibeszélnek... (Munkahelyi tapasztalat).

Aztán meg a munkahely, ahol csontig be kell nyalni a főnöknek, mert ha nem akkor egy senki maradsz. Bár én soha nem nyaltam senkinek, nem is fogok.

Mikor még volt közösségi oldalam, az ott jelenlevő csöpögős ömlengésektől a belem fordult fel...

Valaki halálhíre "megrendítí" az embert, részvétet nyílvánít, aztán 10 perc múlva el is felejti...

A barát fogalma pedig csak egy ostoba jelző, kétszínű számító emberek kedves neve.

Mosoly mögé bújva elátkoz a fenébe...

Néha így nézem az embereket, hallgatom az eszmecseréjüket ( már amikor) és az egyik "barát" mondandójából süt a passzív agresszió, a rosszindulat és egyebek...

Valahogy nekem ez idegen. Egy szánalmas világ, szánalmas emberekkel. Miért van ez ?

Én jómagam soha nem jópofizok, nem nevetek olyanon ami nem is vicces, csak azért hogy a másiknak nehogy kínos legyen a csend. Nem vigyorgok, nem teszek fel álarcot amit mindenki látni akar hogy elfogadjanak.

Rengeteg ember közösített már ki, de rájöttem jobb is így sokkal...

Nem érdekelnek az emberek. Csak sajnos munka szempontjából sajnos kénytelen vagyok elviselni...

Kész kínszenvedés...

De vajon kinek jobb ? Egy társaságkedvelő mindenre nyitott emberkének, vagy egy introvertált személynek ?