Mindenkinek arra van ideje akire/amire akarja?

Sok felé dolgoztam alkalmazottként, mindig nehéz volt elviselni egyes főnökök rossz modorát (hogy finoman fogalmazzak), a cégek uralmát, ahogy beosszák időnket, szabadságunkat, megélhetésünket, életünket.

Negyven múltam, amikor 14 év után leépített a fidesz a számomra ideális, mondhatom álom munkakörből, ami szakmai szerelem volt, ráadásul volt idő, amikor elég jól fizetett. (sajnos az utolsó időkben a fizetést ilyen, olyan hivatkozással képesek voltak csökkenteni, elvenni pótlékokat, juttatásokat)

Ha ez nem lett volna komoly érvágás, nejem is leépítették kórházi állásából. Ott álltunk mindketten munka nélkül, két kisgyerekkel. Ekkor már munkanélküli sem járt, közmunkát ajánlottak, diplomásként mehettem volna utcát seperni. :-o

Kényszervállalkoztunk mindketten. Az első két év kegyetlen volt! Feléltük az összes tartalékunkat, eladtuk a 4 éves autónkat, idővel lecseréltük egy 10 éves olcsó francia járgányra. Ami fenntartott minket a felszínen, volt kiadó lakásunk, amely fedezte a saját rezsinket. Fokozatosan belejöttük, kialakult az új életünk!

Amióta magunk urai vagyunk elmondhatjuk, arra van időnk, akire/amire akarjuk! Mi osszuk be mennyit dolgozunk, mikor pihenünk, mikor, hová megyünk dolgozni, vagy privát elfoglaltságunkra. Két külön vállalkozásunk van, hiszen más szakmai területünk van. Mégis sokszor ebédelünk együtt, hiszen elég rugalmasan időzítjük. Havonta többször "randizunk", amikor a gyerekek iskolában vannak, de este vagy hétvégéken is tudunk programot szervezni kettesben vagy négyesben. Mivel én többnyire itthon dolgozom, így az sem okoz problémát, ha valamelyik csemete lebetegszik.

Nincs főnökünk, aki dirigáljon, akinek szavait le keljen nyelni!

Ez egyáltalán nem igaz. A felnőtt életben annyi kötelesség van, hogy az időd igen nagy részében nem csinálhatod azt,amit szeretnél. Munka, munkába járás, főzés-mosás-takarítás-bevásárlás. Már ezek elvisznek az idődből minimum napi 10-11 órát, ideális esetben 8 órát alszol, 1,5 óra mondjuk kávé/készülődés munkába meg esti zuhany. Ez már 20,5 óra, marad 3,5 órád amiben mondjuk hobbi/edzés is általában benne van. Hétvégén általában pihen az ember.

Ja és ebben az esetben még gyereked sincs vagy más egyéb kötelezettséged. Én pl levelezőn járok egyetemre, ami a szabadidőm legalább felét elveszi.

Ezek miatt ráz a hideg ettől a kijelentéstől, de általában csak a nárcisztikus emberektől hallom, akikben semmi empátia nincs. Pl társkereséskor menjek el péntek este 10-kor randizni, mikor szombat reggel 8-kor vizsgám van. Erre kaptam meg a 'mindenkinek arra van ideje, amire szeretné'...Valahogy az egyetem fontosabb, mint egy kósza vadidegen.

Rajtad kívül? Senki másnak.

Az "akire" (például harakirire?) is pontosításra vágyik, mert az nem csak egy emberen múlik.

#12

Amit írtál, csak megerősíti azt amit én is vallok, hogy igenis arra van időnk, akire/amire akarjuk.

Te sem azért nem mész el egy péntek esti randira, egy "kósza idegennel", mert nem tudnál elmenni, hanem azért mert nem érzed elég fontosnak ahhoz, hogy kompromisszumot találj, vagy kockáztass érte.