Okozhatja a gyerekkor azt, hogy felnőtten szorongok ha ki kell menni utcára?
Amikor dolgozom hetközben semmi bajom, reggel 6 után ugy megyek ki az ajton es indulok munkába, mjnt a golyó. A szokásos utvonal es utazás. Robotszeruen automatizálva ugyanez hazafelé.
De hétvégeken felkelve elkezdek görcsölni hogy fáradt fejjel nem merek kimenni, szedjem össze magam, mit vegyek fel, éhes vagyok boltba kéne menni, vagy hogy ne őrüljek bele a munkába programokra kéne menni de minimum emberek közé.
Elkezdek fel alá járkalni es azt veszem magamon észre hogy egyre nehezebb elindulni, a szorongás hatalmába kerít, nem tudom mitől félnék vagy félelem ez?, húzom az időt mintha háboruba kéne készülni nem a sarki boltba, és nem egyszer megesik hogy 48 órát ki se megyek a lakasból inkább, és a hétfő már megmentés, hogy végre történik valami. És túléltem a hétvégét bezárva rabságban, a magam börtönében.
Gyakorta segit ha eljön vmi rokon és vele ki tudok menni, vagy ha találkozó van lebeszelve és ki "kell" mennem az ajtón. Ha ezek nincsenek saját magamtól nem tudok elindulni.
Anno gyerekkoromban mindig menni akartam volna suli után jatszani, tiniként bulizni, utáltak othon lenni de soha nem engedtek el, be voltam zárva, szöktem is ez miatt, meg olyan pasikat kerestem akikhez inkább el tudok költözni hogy ne éljek így szülői tiltásokban, terrorban.
Erre felnőve eljött a teljes önállóság. Az abszolut szabadság.
Erre éjszaka ki se merek menni(már kiraboltak egyszer), azzal nem tudok mit csinalni.éjszaka egyedul sehova. Ez már alap.
De nappal sem?
Mi okozhatja a nappali szorongást?
Hogy nem megy öltözni, cipőt venni, ajtót nyitni, elindulni?
válasza:A gyerekkor nagyon nagyon sok dologra hatással lesz később.
Simán lehet, hogy emiatt vannak benned ilyen dolgok.
Nálam például az van, hogy gyerekkkoromban csúfoltak, kövér voltam, és emiatt a többi osztálytársam mindig megvert. 0 önbizalommal vágtam neki a középiskolának.
Azóta változtattam, lefogytam, izmosodtam, cserébe a közel 0 önbizalom megmaradt, illetve van bennem megfelelési kényszer mások felé..
Valószínűleg, ha nem bántak volna úgy velem gyerekkoromban, ahogyan, akkor nem itt tartanék most. Ezzel csak annyit akartam mondani, hogy a gyerekkor rengeteg mindent befolyásol később is.
Épp ezért fogok kifejezetten odafigyelni a saját gyerekemre, hogy ilyen nála ne forduljon elő és ne kelljen idióták miatt "félelemben" belekezdenie bármibe..
válasza:A legtöbb lelki nyavalya hátterében zűrös/problematikus/traumatizáló gyerekkor áll. Minden bizonnyal nálad is ez volt a helyzet. Ha a szüleid állandóan tiltották, hogy önálló legyél, és állandóan hepajt rendeztek az miatt, ha el akartál menni, ne csodálkozz rajta, ha az a kép alakult ki benned mélyen belül, hogy "baj önállóan elmenni valahova".
Hogy pontosan ezt mivel érték el, nyilván ennyiből nem lehet megállapítani.
Lehet úgy állították be, hogy nehogy kimenj, mert a világ veszélyes hely, tele van bűnövővel, a gyerek ne lófráljon egyedül. Tolvajok, gyilkosok, rosszakarók hemzsegnek odakinn, és ha kimész, minimum meghalsz, akár többször is.
Ha ezt harsogja a szülői "magnetofon", akkor nem csoda, ha felnőttkorban is elkap a szorongás, és elbizonytalanodsz - hiszen nem alakulhatott ki benned a biztonságérzet (ezt tudja pótolni egy-egy rokon).
Lehet nem erről volt szó, hanem túlkontrollálóak voltak a szüleid. Mindenbe bele akartak szólni, mindig nekik volt igazuk, mindig azt kellett csinálni, amit ők diktáltak. A Te igényeid pedig valahogy mindig huszadrangúak voltak, igazodnod kellett ahhoz, amit KELLETT csinálni (így tudtad elkerülni azt, hogy haragudjanak). Ez is egyenes út oda, hogy képtelen vagy szorongás nélkül az önállóságra, hisz rögtön ott visszhangzik a régi felállás: "ha a saját önálló szándékod szerint akarsz valamit, az bűn". Ez megmagyarázná, hogy ha muszájból kell menned valahova, azzal miért nincs problémád.
Ezek persze csak tippek, de igen gyanús, hogy valóban a szüleid viselkedésének számlájára írható ez az egész :( Sajnálom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!