A mai világban, ha egy vidéki férfi nem akar jogosítványt, el van lehetetlenítve a munkától és a párkapcsolattól is?

"Én pl semmi hátrányt nem érzek."

Jelenleg, azt tedd hozzá. Amíg te a buszra vársz 2 gyerekkel és egy ideges asszonnyal, addig mi zenét hallgatunk és harmadannyi idő alatt odaérünk bárhova 10x annyi pakkal, majd visszajövünk amikor kedvünk tartja, miközben te még a megállóban vársz fáradtan, koszosan.

52# "Amíg te a buszra vársz 2 gyerekkel és egy ideges asszonnyal.."

Miről beszélsz? Egyik sincs nekem.

Hát figyelj, vidéken élek. Nem azt mondom, hogy sehogysem lehetne megoldani az életet jogosítvány meg autó nélkül, de pl. a gyerekeimet oviba-suliba fuvarozni, aztán hazajönni (itthonról dolgozom) másfél órámba telne. 7 km-re van a szomszéd településen a suli, de busz óránként 1. Ugyanez délután 3 óra lenne a napomból az, amit kocsival megoldok max 40 perc alatt!

Ha nem itthonról dolgoznék, hanem optimistán tegyük fel, hogy a legközelebbi városban (helyben kb bolti eladó meló van, az is csak ritkán), egy irányba háromnegyed órát buszoznék, kocsival nagyon max 20 perc. Ugyanez ugye hazafele, és akkor azt még nem számoltam, hogy esetleg várni kell a buszra, mert ugye óránként jár, nem biztos, hogy pont akkor indul, mikor végzek a melóval.

Egy nagybevásárlást nem tudom, autó nélkül hogy oldanék meg, szintén a legközelebbi városba kell elmenni, nyilván véges, hogy egy hátizsákban mennyi cuccot tudok elhozni.

A férjemnek eleve a munkájához kell a jogsi, őt most emiatt nem említem, csak az én részemet.

Vidéken szerintem egy oltári nagy tökönlövés a jogsi hiánya, és akkor ezek csak a mindennapok, a csajozás részt nem említettem még. Amúgy anno nekem pl. ismerkedéskor nem számított, most már, hogy család van, gyerekek, akiket hozni vinni kell, elég bosszantó lenne, ha a férjemre semminek az elintézését nem tudnám rábízni, mert csak én tudok vezetni. Volt egy ismerős pár, ahol csak a nőnek volt jogsija, évekig megvoltak így, aztán mikor gyerek lett, gyorsan el lett rugdosva a férfi is letenni a jogsit, mert anyuka gyorsan megunta, hogy mindig mindenért ő rohangál (a férjéért is egyébként, mert jogsit azt nem akart, de buszozni/biciklizni/gyalogolni se nagyon, ha már ott az autó...)

"Miről beszélsz? Egyik sincs nekem."

És sosem lesz?

ma 11:30

Akkor te nem a többség vagy, hanem az elenyésző kisebbség, ugyanis a többségnek van családja akik számítanak rá. Magyarul a példád nem reprezentatív, ahogy a remetéket sem veszik számba családpolitikai kérdésekben.