Az mennyire "ciki", ha egy fiatal huszonéves srácnak csak középiskolai végzettsége van?

Miből él? Mert ha a szülők tartják el ennyi idősen úgy, hogy semmit nem tud felmutatni, az igen, ciki...

Ha közben valamit csinál, pl. árufeltöltő, eladó, bármi, akkor nem, csak gondolnia kéne arra is, hogy lesz még családfenntartó, 40+ éves, és akkor szakma+munkatapasztalat nélkül nehezebb érvényesülnie.

Az én szakmám miért lenne fontos? Most számít az, ha leírom, hogy könyvelő vagyok?

Ha nincs rendes munkája, nem boldogul az életben, akkor ciki, hogy abbahagyta a szakma tanulását, amivel esetleg jobbak lehetnének az esélyei. Ha normális munkája van, akkor csak egy papír lenne a végzettség, főleg, ha nem is abban a szakmában dolgozik, amit elkezdett tanulni.

De a tanulást bármikor lehet folytatni, vagy újrakezdeni, akár 30-40-50 évesen is.

Ha ezt szeretet csinálni, és jól is csinálod, akkor nagyon szerencsés vagy, nincs ebben semmi ciki.

De ha akarsz még tanulni mást is, azt is megteheted még bármikor a jövőben.

Nem ciki. Vagyis 1 bizonyos rétegnek ciki, de velük amúgyse kell foglalkozni.

A szakma tanulást azért a helyedben végiggondolnám, nagyon megkönnyítené a helyzeted, ha esetleg megszűnik ez a munkád, mert bizony erre is kell gondolni. Olyat végezz el amit szeretsz, kismillió szakmából 1-et csak ki tudsz választani, ami tetszik is. Vagy végezz el egy olyat, amivel vállalkozni tudsz esetleg.

Ciki, azért mert így nem fogsz tudni előrébb jutni. Marad a betanított munkás lét, ahol úgy szívják a véredet és úgy használnak ki ahogy nem szégyellnek... Illetve minimálbérre bármit is alapozni... no ez egyén kérdése. Én biztos nem ilyenre építeném az életemet, ahol nap mint nap szembesítenek azzal, hogy 50 en várnak a helyemre.

Keress egy munkát, azt mellette tanulj valami szakmát levelezőn vagy hétvégente távoktatásban. Avagy nyelvet önmagadtól.

Ha jól elvagy sofőrként, akkor semmi baj. Nem a papír hajtja a kamiont.

Más meg 2 diplomával képtelen elhelyezkedni, az inkább gáz.