Ti újraélnétek a gyerekkorotokat, hogy helyrehozzátok a hibáitokat, és felnőttként sikeresek legyetek?

Nyilvan minden idosebb ember eljatszott mar a gondolattal.

erdekes lenne, de en nem hiszem hogy bevallalnam. Boldog az eletem, sok mindent elertem, nem akarnam ujra kezdeni. Persze fiatalnak jo lenni.

Gondolkodtam már ezen. Sok mindent megbántam. Meg ugye ennyi idősen már jobban átlátom a dolgokat, pl. mit lett volna érdemesebb tanulni. Na de akkor nem ismerném a volt osztálytársaimat sem, akik között sok barátom lett, akikkel a mai napig barátok vagyunk.

Nem tudom, hogy mi hogyan alakulna, ha változtatnék. Lehet, hogy akkor rosszabb lenne, mint most. És lehet, hogy így jó, ahogy most van. A rossz dolgoknak is meg kellett történnie ahhoz, hogy most az legyek, aki vagyok.

Abban pedig nem vagyok biztos, hogy meg tudnám csinálni. Hiszen nem lenne türelmem a sok tinis dologhoz meg a felnőtteket sem tudnám úgy elviselni, mint gyerekként :)

Nem élném újra, mert olyan dolgok történtek, amiket a mai tudásommal sem tudnám megváltoztatni. Nem tudnék azon változtatni, hogy 2 fejjel magasabb és nagyobb cigánygyerekek bántottak minden nap a suliban, ugyanúgy nem tudnám magam megvédeni. Ugyanúgy nem tennének a felnőttek semmit, hiába mondanám el, ahogy elmondtam akkor is.

Ugyanúgy egyetlen fegyverem lenne a molesztálóm ellen, a fürgeségem, ugyanúgy elfutnék. Ugyanolyan védtelen lennék újra 14 évesen.

Nem, soha nem mennék vissza oda, olyan helyzettel, olyan fizikummal. most már erős vagyok és kiállok magamért (lehetőség szerint próbáltam akkor is) de a felnőttkorom már nem sötét.