Mit csinálok rosszul, min változtassak a jövőben, hogy ne legyek kifogva állandóan valamiért?

Általános iskolában nagyon sok, szinte triviális dologért lettem mindig kifogva, mint az öltözködésem, hogy már megint ötöst kaptam, meg olcsó cipőben járok. Meg mindenféle strébernek neveztek, mert több tanulmányi versenyen is voltam, amelyen helyezést is értem el. 8. osztályra eljött az a szint, hogy azért akartak egyesek megverni, mert balkezes vagyok. (Én is láttam hogy amolyan mondva csinált indokok ezek, de sajnos ezt kellett elszenvednem.) Most középsuliba járok, 10.-es vagyok. Október közepe óta azzal cseszegetnek folyamatosan, hogy sosem volt még barátnőm. De olyan kérdéseket vágnak hozzám, hogy "volt már dolgod puncival?", "tudod, mi az?", "nem kéne már használni azt a himbilimbit a lábad között?". 9. osztály fél éve óta szinte reggelenként sírni támadna kedvem, amikor iskolaidőben kelni kell. Délutánra szinte remeg a kezem a stressztől meg az állandó negatív behatások miatti túlingereltségtől. Volt már többször úgy is, hogy sírva lefeküdtem délután, aztán reggelig fel sem keltem. Néha azt érzem, hogy ha ez így folytatódik, akkor az elmeosztályon kötök ki idegösszeomlással, vagy előbb-utóbb megfogalmazódik bennem az öngyilkossági szándék gondolata.

Mit csináljak, hogy ne legyek ennyire kifogva? Mit lehet az ilyenekre válaszolni, hogy lehet lereagálni? Nem szeretnék nyugtatókon élni életem végéig!!!

17/F