A feltétel nélküli szeretet kizárólag a vérrokonok kiváltsága?

A gyermeki szeretet logikája:

Szeretek, mert szeretnek.

Az érett szeretet logikája:

Szeretnek, mert szeretek.

Az éretlen szeretet azt mondja:

Szeretlek, mert szükségem van rád,

Az igaz szeretet azt mondja:

Szükségem van rád, mert szeretlek.

(Erich Fromm)

Nem létezik? Akkor egy anya milyen feltételeket támaszt a gyerekével szemben?

Csak akkor szereti, ha ügyes, okos, szép?

Ez egy baromság.

Akkor nem szeretnék a beteg, sérült, ügyetlen, csúnya gyerekeket...

A szüleinket is feltételek miatt szeretjük? Mert pénzt adnak, vagy mi? Néha, amikor idősek, már mondhatni, hogy sokaknak nyűg, de nem is akarok így fogalmazni, mert még ha nehéz és fárasztó és sok türelem is kell hozzá, szeretjük őket.

A vérrokonok között pedig éppúgy megvan a gyűlölet, a megalázás, a másik semmibe vétele, az átverés, a gyilkolás, stb., mint nem rokonok között.

Az érzelmeknek semmi közük a rokonsághoz.

A szerelem sem véren alapuló érzés, kapcsolat, sokszor mégis feltétel nélküli, mert ha az agyunk esetleg tudja is, hogy egy bűnöző, semmirekellő, szeretetünket meg sem érdemlő ember az illető, akkor sem tudunk "kiszeretni belőle".

Vannak vérrokonaim, akiket utálok, és volt egy nem vér szerinti rokonom, akit nagyon szerettem, ő is nagyon szeretett, és csomót vigyázott rám kiskoromban :)

Nem, cseppet sem.