Volt kollégistaként vannak olyan tapasztalataitok, amik miatt inkább nem szerettétek, mintsem szerettétek a kollégiumot?

Amik negatívumok voltak:

-Fél évente költözés, akár tök másik koliba.

-Néha csak 1-2 szobával arrébb költözés, mert épp úgy osztottak be.

-Költözéskor tuti hogy ótvar retkes szobát kaptunk, amit lehetett 2 hétig takarítani, festeni.

-Folyamatos hangoskodás, hajnalig.

-Folyamatosan van valaki mellettem, körülöttem.

-Közös konyha, wc, zuhanyzó.

Fiatalon bírható míg délig alszik az ember, viszont diákmunka, rendes munka mellett én igénylem azt, hogy ha hazajövök, akkor nyugi legyen, csend, főleg este, és korán ágyba kerülhessek.

Középsuliban a kimenőrendszer, a kötelező tanulószoba, az, hogy a nevelők szadisták voltak, és minden nap a fejünkhöz vágták, hogy szart se érünk. Az, hogy nem tudtunk pihenni normálisan, mert ahogy hazaértünk az iskolából, mehettünk le tanulószobára. Az, hogy a tanulószobán nem lehetett tanulni, mert bocs, de engem zavar az, hogy hallom a szomszéd szuszogását a csöndben, meg hogy a nevelőtanár lecsesz, ha fél percre felnézek a könyvből. Az, hogy sehová se mehettem délután a barátaimmal. Az, hogy emiatt mindig éjjel kellett tanulnom, akkor is elbújva valahol, mert 10-kor takarodó van. Az, hogy a jelenlétünk nélkül átkutatták a szekrényeinket. Az, hogy ezt a börtönt a törvényeknek maximálisan megfelelően működtették, működtetik a mai napig (utánajártunk). Az, hogy elhitették mindenkivel, hogy egy ostoba gyökér, aki sosem viszi majd semmire. Az, hogy a reggelit kötelező volt megrendelni és kifizetni, pedig ősztől tavaszig retkes vagy uborkás kenyér volt minden. Egyes. Nap.

Most egyetemi koliban lakom. Nagy bulik nincsenek, általában csak hangos beszélgetés, de normális emberek laknak a szinten, szóval ha megkéred őket, akkor visszavesznek. Az egy picit zavar, hogy jobb lehetőség híján a konyhát használják társalgónak, és ha főzni akarsz, akkor nem férsz el, de ez legyen a legnagyobb bajom az életben :D Pihenni tökéletesen tudok, és a szobatársam jelenléte se zavar.