Angliai magyarok! Ti megtaláltátok odakint a számításotokat?

Én 3 évet éltem kint, már elköltöztem.

Részben meg, viszont nagyobb részben csalódás volt.

Szakmával, nyelvtudással mentem ki, végig ebben is dolgoztam és viszonylag jól haladtam abban is hogy egyre jobb helyeken dolgozzak, 4 munkahelyem volt a 3 év alatt.

A nyelvtudásom sokat fejlődött, ma is sok hasznát veszem. Sok új embert megismertem, de a legtöbb maradt FB kapcsolat.

Amiben nagyon csalódtam hogy szinte semmit sem tudtam fèlretenni a londoni árak miatt, illetve az utolsó èvben valamit ami arra volt elég hogy országot váltsak.

Az időjárás nagyon depresszív és ez mindenki hangulatára hat. Az angol konyha felejtős. Kapcsolatokat nehéz kialakítani, mivel tranzit város, mindenki pár hónap, èv után tovább áll. A lakhatás meg egyenesen horror és főleg ez az ami hosszú távon èlhetetlennè teszi a várost.

Van összehasonlítási alapom, 2 éve már Bècsben èlek, ég és föld a különbség Bécs javára.

Laktam Angliában 2 évig, de rettenetesen utáltam, egyedül a jó állásom és a szakmai fejlődésem miatt tartottam ki.

Pár éve viszont átjöttem a szomszédba (Írország), itt pedig teljesen itthon érzem magam. Ég és föld, pedig rengeteg a hasonlóság, az időjárás, kaja, stb. itt is elég tré, de az emberek mentalitásában hatalmas a különbség, nagyon sokat számít. Nincs az az isten, amiért még egyszer visszaköltöznék az angolok közé.

Meg.

Én első sorban a magyar homofóbia elől meneküktem el, és jobb perspektívákat szerettem volna a munkában.

Nyilván itt sincs kolbászból a kerítés, de jó munkahelyem van, és már az esküvő is tervben van, amiről otthon még álmodni se...