Fiatal anyukák, mesélnétek az életetekről? Milyen volt fiatalon teherbe esni? A gyereketekkel hogy alakult a kapcsolatotok? Sikerült az egyéb céljaitokat megvalósítani?

Anyám fiatalon, nem tervezetten esett teherbe velem, jól elcseszte az életét, lassan 50 éves, bolti eladó.

A viszonyunk kb. semmilyen, miután szétmentek apámmal, össze-vissza pasizott, rájött, h nem élte ki magát, stb... általában lepasszolt a nagyszüleimnek, nem számíthattam rá, mint anyára. Aztán a nagy örömben, hogy van egy faszi, aki velem együtt elfogadja (értsd; eleinte csak akkor vert meg, amikor anyám nem látta), gyorsan hozzá is ment, és megcsinálták a féltesómat. Onnantól minden happy volt, én elhúztam, amilyen gyorsan csak tudtam, ők meg egy boldog kis család lettek.

The End

Kicsit máshonnan válaszolok, de szerintem hasznos lesz. 28 éves vagyok, várandós. Világ életemben azt gondoltam, hogy 22-23 éves korom körül szeretnék anyuka lenni, és ha úgy alakultak volna a kapcsolataim biztosan bele is vágtam volna.

De nem úgy lett. Ellenben 4 év alatt felhúztam a saját vállalkozásomat, az utóbbi 2 évben pedig olyan nagy ívben megy felfelé az életszínvonalunk, hogy a világ legnagyobb nyugalmával nézek szembe az élettel, és mindennel amit a gyerekvárás tartogat nekünk. Régebben ezeken a dolgokon sokat szorongtam, hiszen az átlag háztartásban a nő keresetének kiesése nagyon komoly anyagi terhet ró a családra - és pszichés terhet a férfira. Nem tudtam hogyan fogom megoldani, azt gondoltam, hogy azon a hídon majd akkor megyek át.

A másik dolog pedig a lelki érettség és ez bizony fontosabb, mint hogy milyen anyagi helyzetben vagytok. Tudom, hogy azt gondolod, hogy kész felnőtt vagy, de hidd el, 6 év múlva már nagyon máshgyan fogod látni a dolgokat. Döbbenetes, hogy a húszas évek eleje és vége között milyen hatalmas az ember személyiségénél fejlődési potenciálja. Tényleg döbbenetes. Nem véletlenül mondják azt, hogy a nő 30 éves kor felett "érkezik meg". Én magamon is maximálisan ezt érzem.

Az, hogy korán leszel édesanya jó, mert még "gyerekebb" vagy és kisebb köztetek a generációs szakadék, valószínűleg sokkal inkább tudsz klasszikus jófej anyuka lenni mint például én, vagy az idősebbek (habár próbálkozom :D). Ugyanakkor rossz, mert még nincs olyan mély önismereted, nem vagy annyira nyugodt és magabiztos, nincs annyi belső tőkéd. Valószínűleg vannak belső konfliktusaid (kinek nincs?) amik a te korodban hatalmasakat és kontroll nélkül tudnak csattanni, és aki nem vigyáz jó, annak a gyermeke ihatja meg a levét.

Szóval.. Van ennek jó és rossz oldala is, és habár szerintem jobb lett volna kicsit érettebb fejjel belevágni, de a világon semmiről nem vagy lemaradva. Tudsz karriert vagy vállalkozást építeni, tudsz fejlődni. A jelszó a TUDATOSSÁG és az ÖNREFLEXIÓ. Mostantól ezekre borzasztóan nagy hangsúlyt kell tenned.