A Te életed miről szól?

Most perpillanat a tanulásról.Semmi mást nem csinálok csak tanulók aztán később ugye a munkáról fog szólni.

Se párkapcsolat se barátok.

Nem igazán értem mit akarsz mondani, mi a bajod.

Én magamért élek, és jól elvagyok. Dolgozom, szeretem a munkám, de nem hajszolom magam. Van időm mindenre. Járok sportolni mert szeretem csinálni. Imádok utazni, világot látni, és ennek a tervezése majd átélése is időt vesz igénybe. Úgy élek, hogy ha egyszer eljön az utolsó órám, elmondhassam, hogy teljes életet éltem.

Van férjem, van családom, de úgy élünk ahogy mi akarunk, és nem úgy ahogy mások mondják.

Hogy tudom ezt megoldani? Egyszerűen: 1 életem van, és magasról nem érdekel ki mit mond. Ha sértődés van belőle, az se érdekel..

Hogy ha itt mindenki leírná a történetét,mindig lenne egy történet amire nagyot néznél a másikhoz képest.

Én például abba az élettörténetbe estem hogy van 3 házam,örököltem pénzt,befektetek,újítom a házakat,apám elvesztettem 20 évesen,ugye utána is tanulnom kellett,1 éve vagyok itthon.A porták,rengeteg melléképületekkel,nagy kerttel,24 vagyok,nem végeztem még vele,a patkányszar közül válogatok tárgyakat,néhol az értékesebbnél értékesebb dolgokat,apám gyüjtögető is volt,de arányában véve a szemét csak töredéke,a lényeg hogy restaurálok egy másik életből a saját életemre,hiába nehéz,inkább legyek kész 25 éves koromra,5 év alatt,minthogy egy albérletben próbáljak gyüjteni egy házra,szóval,inkább ez.Együtt érzek a szegényebb és nehéz helyzetben élő családokkal,nem könnyű a mai világban,én meg itt vagyok,ide dobták nekem ezt az élet lehetőséget,nekem ez jutott.

Visszaadnám az összes vagyont amit örököltem 20 évesen,csak kapjam vissza az édesapám.

Arról szól, hogy az elet mindennel szopat..

Igaz csak 17 vagyok, de rengeteg lányt megszerettem már, csak egy a bökkenő, hogy ők engem nem..

Emiatt van egy cuki depresszióm (amit rejtegethetek mindenki elől, mert sajnaltatni se akarom magam) egy kis onertekelesi zavarom, hangulatingadozasom, szorongasom, amik miatt mar baratkozni se nagyon tudok, es a jelenlegieket is megkerdojelezem (tobbnyire csak fejben..)

Bulizni szeretek, mert akkor legalább alkoholizálhatok és addig se érzem, vagy legalábbis nm gondolok a gondjaimra, kb ennyi..