Most akkor van különbség a nők és a férfiak érdeklődési körei között, vagy az érdeklődést csak a nevelés során erőltetik rájuk gyerekkorban?

Másrészt azért a férfiak a bányászok mert erősebbek. Azért a férfiak voltak mindig is katonák, rendőrök, vadászok mert erősebbek.

Vagy mondok másik példát. Képzeljük el, hogy az őskorban élünk és van egy falu, benne 10 férfi és 10 nő. El kell menni vadászni, elmegy 10 férfi és 2 nő. A vadászat során meghal 9 férfi és 2 nő. Marad 1 férfi, ő maradék 8 nőnek tud még csnálni 8 gyereket. Magyarán a falu fennmarad. Fordított esetben viszont ha meghal 8 nő és 2 férfi. A maradék 8 férfi 2 nőnek hiába akar 8 gyereket csinálni nem fog összejönni, jó eséllyel 2 gyerek marad, aztán kihal a falu. Na ezért vannak nemi szerepek, ha nem lettek volna az emberiség valszeg vagy kihalt volna, vagy még mindig őskori ókori sznten lennénk mert annyira lassan menne a fejlődés. És ezek a folyamatok több mint 100ezer éven át így mentek... Ez már bőven genetikává is vált.

Itt van egy remek összefoglalás arról, milyen különbségek vannak általában a férfiak és a nők agya között: [link]

(Ha szeretnéd, összefoglalhatom magyarul pár mondatban.)

Szóval van genetikai különbség a gondolkodásunkban (bár ezek nem olyannyira nemspecifikusak, mint pl. az a fizikai adottság, hogy a nők tudnak csak szülni). És persze, nyilván az is fizikai adottság, hogy általában a férfiak erősebb fizikumúak.

Mindkét nemnek vannak tehát biológiai „korlátai”, amelyekre a társadalmi „korlátok” még rápakolódtak. Egyszerű példával: férfiközpontú társadalmunk alapja, hogy az agyi, hormonális különbségek miatt a férfiak agresszívebbek, ráadásul fizikailag erőfölényben is vannak, így tudták kialakítani a nőket másodrendűként kezelő életvitelt.

Erre persze sok férfi – jogosan – felszisszen, hogy ő nem így gondolkodik, nem is agresszív (ezért veszélyes az általánosítás, ugye).

Hagyjuk a feminizmust meg a genderhisztit kormányukra és pártunkra, mert szerintem minden épeszű ember belátja, hogy a nőket nem szabadna másodrendű emberként kezelni, ez pusztán a férfiak életének megkönnyítését szolgálta mindig is. Pont ugyanannyira beteg hozzáállás ez, mint a másik véglet (amikor mondjuk „nem nélkülinek” tekintik a gyerekeket, vagy pár évesen átoperáltatják, mert azt kéri).

A konkrét kérdésre visszakanyarodva: én azt gondolom, remek, hogy a nőket ma már nem zárják el attól, hogy az anyaság mellett másban is kiteljesedhessenek, de sajnos ennek még mindig a fejekben van az akadálya. Sok bigott, butuska embertársunk él, és hiába az elvi szabadság, a társadalmi előítéletek még mindig sokszor visszatartják a nőket attól, hogy mondjuk tudományos pályára menjenek.

És igen, ebbe beletatozik az is, hogy mást várnak el a szülők egy lánytól mint egy fiútól. Persze nyilvánvaló, hogy egy nő a szülés és a gyereknevelés miatt kevesebb óraszámban lenne ideális, ha dolgozna élete egy szakaszán, de hogy mire képes, mit dolgozna, azt neki kéne eldöntenie.

„…akkor a férfiak között több lenne a műkörmös, a bölcsődei dadus és a betegápoló,…”

Hát, a műkörmös nem a legjobb példa, hiszen műkörmöt csak nők hordanak. Vajon ezt férfi vagy nő találta ki? :)

Egyébként én azt gondolom, hogy jó, ha a gyerekek maguk választhatják ki, mivel akarnak játszani – úgyis a mintakövetés dominál majd mindig, és míg az apukák kocsib*zik, az anyukák meg konyhai rabszolgák, addig ezt fogja utánozni a gyerek is.

Szerintem az érdeklődés belülről jön, és az ember boldogtalan, ha nem "érdekelheti", ami érdekli.

Alapból ott van a baj, hogy nemei vannak a játékoknak. A gyerekeket nem érdekli, hogy belőlük anyákat meg munkásokat akarnak nevelni. Nem lenne az, hogy akkor minden fiú csak babázna, csak ha kedvük lenne, azt csinálnák.

Kiskoromban nekem nem voltak rózsaszín cuccaim, de volt Barbie-m meg matchbox-om is. Oviban mindig vonatokkal játszottam. A húgommal állandóan vízipisztolyoztunk meg "TV játékkal" játszottunk (Atari). Az érdeklődés nem úgy van, hogy csak a fiúsnak vagy lányosnak ítélt dolgok érdekelnek valakit. A legtöbb embert sok minden érdekli, csak nem ugyanolyan mértékben.

Szerintem hülyeség végletekben gondolkodni. Nem lehet azt mondani, hogy a genetika a felelős minden egyes apró tulajdonságért, amiben különböznek a nemek, ugyanakkor a genetika nem is hanyagolható el teljesen.

Aki letagadja a társadalom, és a szülők szerepét a gyerekek érdeklődési körének kialakulásában, az nem gondolkodik racionálisan, pláne, hogy területi egységenként és koronként más személyiségjegyek számítanak maszkulinnak és femininnek. Pl 200 évvel ezelőtt leélhetted volna úgy az életed, hogy találkoztál volna egy olyan nővel, aki mondjuk a gazdaság iránt érdeklődik, hiszen akkoriban a nőket olyan szinten agymosták a bölcsőtől a sírig, hogy komolyan elhitték, hogy nem képesek ilyen komoly dologgal foglalkozni, ma meg több nő tanul ezen a szakon, mint férfi.

Vagy vegyük az informatikát. A programozás kezdetben tipikus női szakma volt, mert monoton volt, és a férfiak a titkárnői munka egyik adalékaként tekintettek rá, de mára ez drasztikusan megváltozott.

A targoncakezelésnek vagy a kéményseprőségnek sincs feltétlenül neme, de jelenleg van egy társadalmi stigma azokon a nőkön, akik ilyen munkát választanak, míg ugyan ez a helyzet az óvodapedagógus állással a férfiaknál.

MINDENRE nem lehet ráfogni a genetikát, mert annyira nem vagyunk különbözőek.

De vannak dolgok, amikre igen. Tény, hogy a férfiak és a nők teste különbözik; a férfiak teste arra lett tervezve, hogy életük virágában erősebb legyen mint a nőé, a női test pedig hosszú távon strapabíróbb, és "praktikusabb" mint a férfié, és ez meglátszik a fizikai munkát végzők demográfiáján. (Bár érdekes, hogy az ősasszonyok izomzata olyan volt, mint a mai női atlétáké, szóval ennyit a bogyószedegető, egymás közt énekelgető, gyenge nők képéről.)

És igaz az is, hogy - nem köpködésből mondom, ez ugyanolyan kimutatható tény, mint hogy a nők nem olyan izmosak, mint a férfiak - a férfiakban van egy adag velük született agresszió, amit csak megerősít a maszkulinitásra való nevelés, és amitől nagyobb eséllyel lesznek mondjuk katonák.

(Annyira rühellem, hogy a női mozgalmak egy része azért kampányol, hogy legyen minél több nő is katona... "Küldjünk nőket idegen országokba ártatlan embereket ölni! Had lehessen több nő hóhér!" Ami csak... Nem... Ez nem így működik, ráadásul gusztustalan is.... )

Kevés tanulmány van, ami ezt a kérdést feszegetné, ami logikus, hiszen nem tudsz kivenni embereket születésüktől fogva a társadalomtól, hogy meg tudd vizsgálni, hogy hogy viselkednek külső behatások nélkül. Erre kb az egyedüli kísérletek az ilyen "semleges" iskolák, ahol a gyerekek nemét semmibe veszik, nem célozgatnak rá semmilyen formában, de már ez is gyerekkínzásnak minősül. Így viszont nem lehet pontos következtetéseket levonni. Marad az, hogy ahogy változik a társadalom, úgy változnak a nemi szerepek is.

„Utolsó te Arábiában élsz? Csak mert itt Magyarországon senki nem kezeli másodrendű polgárként a nőket.”

Nem másodrendő „polgárt” írtam, hazánkban természetesen nagyon fontos polgárnak tekintik a nőket egy okból: mivel csak ők tudnak szülni – de azzal, hogy sokan azt hangoztatják, ez az egyetlen „értelme” a női létnek, ne is akarjon ezen kívül mást csinálni egy rendes „asszony”, emberként a „sokfunkciós” férfiaknál kevésbé értékesnek tüntetik fel őket.