Minden nap magányosnak és szomorúnak érzem magam. Miért?

Nem történt semmi olyan dolog az életemben ami megrázott volna,vagy kikészített volna lelkileg,de persze nekem is megvoltak a rossz napjaim. Azonban mostanában ok nélkül képes vagyok sírni órákig,nincs kedvem senkihez és semmihez. Eleve én nem ilyen vagyok. Mosolyogos,jókedvű lány voltam idáig aki bármin ,még aegy rossz viccen ia tudott nevetni. De mint mondtam,ez megbáltozott. Elvesztettem az étvágyam és az életkedvem is,ezt úgy értem,hogy nem látom az életemnek az értelmét és ürességet érzek magamban. Vajon miért lehet ez? 16/L