Nagyjából hány éves kortól illene az embernek felnőttként hivatkoznia saját magára (és annak is tartania magát)?

Felnőtt, aki saját magáért teljes körű felelősséget vállal.

Ezt törvényileg megszabják, hogy 18 éves kortól számít annak valaki.

Picasso idézete jut eszembe:

Négy évet tanultam, hogy úgy fessek, mint Rafaelló, de egy teljes élet munkája kellett ahhoz, hogy úgy tudjak festeni, mint egy kisgyerek.

A fenti válaszolók azt hiszik, hogy ez a játék arról, szól, hogy kinek van igaza és ki téved. Valójában arról szól, hogy mindenkinek más felfogása van és ez nem ugyan az ebben a témában sem.

Felnőttség része az, hogy valaki el tudja fogadni, hogy a másik máshogy gondolkodik?

Aki erre nem képes, az gyerekesen viselkedik.

Magyarul aki 18 évesen, rögtön érettségi után elmegy árufeltöltőnek és összebútorozik a nála 10 évvel idősebb, saját lakással rendelkező pasijával, az felnőttebb, mint aki 22-23 évesen az orvosi diplomáján dolgozik és a szüleivel él egy fedél alatt? Érdekes logika.

Az orvosis el tudja tartani magát? nem? Akkor bizony nem lesz felnőtt. és elhiheted sok orvosis gyerekesebb mint azok akik 18 évesen elmennek árufeltöltőnek.

Az orvosira menő el tudja magát látni, ha akarja, ő is képes lenne árufeltöltő lenni, de tovább képzi magát.

Én pl mérnökire mentem és magamat láttam el teljes mértékben.

Aki orvosira megy, neki az a munkája, hogy tanul. Teljes állásnak minősül. És ösztöndíj is jár érte, ha jól csinálja. Ha végez, még vár rá a rezidens képzés és csak utána kezdi el a szakmai felnőtté-válását, de már addig is felnőttként tud viselkedni és nem azonos egy kisgyerekkel. De gyerek és gyerek között is van különbség.

Ha elvesszük gyerek, felnőtt jelentését, és el kéne mondani, hogy mitől lesz valaki felnőtt, könnyebb lenne megérteni, hogy mit gondol a másik az adott fogalom alatt.

Erre törekedjetek és akkor kevesebb lesz az összeveszési alap :P

És engem meg pontozzatok le, mert az olyan jól esik :)

0%

Én úgy tudtam ezt megfogalmazni, hogy akkor tartok valakit felnőttnek, ha képes felismerni, hogy másnak (számára fontos személynek) segítségre van szüksége és segít neki.

Pl. egy gyereknek gyakran a szülei segítenek, hogy intézze a mindennapi ügyeit egeytem mellett (főzés, mosás, takarítás) - nem azért mert nem lenne képes rá, hanem mert ilyen élethelyzetben van - és néha a gyerek nem ismeri fel, hogy a szüleinek épp nagyon rossz napja volt, neki meg jó és ezért most neki könnyebb lenne főznie. Helyette elmegy bulizni/gépezik/órákon át pakol stb. (és rendszeresen így áll hozzá a szüleihez) Akkor ő gyerek,

Van 50 éves rokonom, aki még mindig a 80 éves szüleinek szól, hogy segítségre van szüksége, és se a gyerekeinek se senki másnak nem veszi észre a baját. Szerintem ő is gyerek.