Mit tegyek ha nem bízok a pszichológusomban?

Szerintem ez már veszett fejsze, a bizalom elveszett, és már csak raboljátok egymás idejét, keress másikat... Viszont a jövőre nézve jobb, ha tudatosítod magadban, hogy ha valami problémád van a terapeutával, akkor azt meg kell neki mondanod és meg kell vele beszélned. Lehet, hogy ezt úgymond a való életben nem mered megtenni az emberekkel, de egy terapeutánál "muszáj" és jó esetben "szabad". (Ahol "nem szabad", azt tényleg ott kell hagyni a bús p.ba) Hazudozni meg semmi értelme, olyan, mintha beiratkoznál fociedzésre és minden alkalommal a kispadon akarnál ülni.

Egyébként tudja a terapeutád, hogy hazudozol neki, meg nem mondod el, amiket gondolsz, nem a falvédőről jött. Azért kérdezgeti, hogy jobb-e neked, mióta jársz hozzá, mert tudja, hogy nem jobb, csak kíváncsi, hogy belátod / bevallod-e egyáltalán. Azt várja, hogy te tedd meg a következő lépést. Hogy magadtól mondd azt, hogy nem működik és legyen vége, vagy magadtól hozd fel a témát, hogy miért is csinálod ezt az egészet, amit csinálsz, mi a problémád.

Egyébként átérzem, mert még régen nekem is volt egy pont ilyen helyzetem egy pszichológussal. Engem 1 év után ő küldött el, szerintem már ő maga nem bírta tovább, mondjuk én nem tudatosan nem mondtam el neki dolgokat, hanem nekem komolyan leblokkolt az agyam, ha kérdezett valamit, mert amikor mondtam neki valamiket, mindig lekezelően válaszolt. Csak hát bennem ez sem tudatosult, ő pedig nem jelezte vissza, ami szerintem is elég nagy hiba... Na mindegy. És valahogy nem láttam be azt sem, hogy ez inkább csak árt nekem, mintsem használna.

Csak azóta voltam már több terápián, és úgymond felnyílt a szemem, hogy hogy is működik ez. Meg egyszer csak elkezdtem azt, hogy elmondom a terapeutának, hogy mi vele a problémám, hogy mivel bántott meg, mi zavar benne, és abszolút pozitív változásokat eredményezett az, hogy elmondtam és őszinte voltam és ki mertem állni magamért. Csakis ajánlani tudom ezt a "módszert" :)