Hogyan hat az ember a bioszféra anyagkörforgására?

Huhh,ez kicsit olyan kérdés hogy ezer felől megközelíthető, és biztosan nem lenne egyetlen válaszoló se aki az összeset felsorolja.

Mondanod kellene szempontokat, mert erre a kérdésre ebben a formában annyi a helyes válasz hogy: Erőteljesen.

Erőteljesen hat az ember a bioszférára minden téren.

Átalakít, sok esetben teljesen el is tüntet addig létező életközösségeket (társulásokat), és újakat hoz létre, vagy épp módosít meglévőket.

Mondok kettő szempontot:

A mezőgazdaság révén rengeteg területet szó szerint kiszipolyoz az emberiség.

Egy termőföldnek, meg úgy általában minden talajtípusnak vannak anyagösszetétel sajátosságai.

Jellemezhető az adott talajtípus az ásványi anyag tartalmával, mennyi és milyen sók vannak benne, mekkora a szervetlen-szerves anyag arány. Ezen túl még a vízáteresztő képesség, légáteresztő képesség, talajszemcse méret is jellemző, mint fizikai paraméterek.

Egy évtizedes távlatban folyamatosan intenzív művelés alatt tartott terület kifáradhat. A haszon növények melyeket évről évre bevetnek és learatnak, a növekedésükhöz a talaj ásványi anyagait, és szerves anzagait fogják felhasynálni. Ey egz idő után, ha nem megfelelően pótolják a művelést vélgzők, a talaj teljes kimerüléséhez vezethet, ami a termés leromlását okozza. Végső esetben akár teljesen művelhetetlenné is válik a talaj, amin csak bizonyos gyomnövények képesek társulást alkotni.

Az ember tehát erősen beleszól a talajban kötött nitrogén (talajban nitrátokként található) mennyiségébe, a talajban előforduló szén (mint szerves vegyületekben kötött szén) mennyiségébe, és végső soron a talaj víztartalmába is.

Másik szempont: Foszfor, és szennyvíz.

A foszfor első sorban a szennyvízből és a mezőgazdaság révén a műtrágyákból, vagy híg trágyaléből kerülhet az élővizekbe.

Ha ez megtörténik (pl egy mezőgazdaság melletti vízelvezető csatornából folyamatosan érkeznek magas koncentrációban a foszforvegyületek), akkor az vízvirágzást, szakszóval eutrofizációt okoz majd. Ez azt jelenti hogy az egyszerűbb, szaporább vizinövények, mint algák rettentően gyorsan elszaporodnak.

Az algák mint minden növény, a fényért versengenek majd. A túlszaporodásuk miatt a víz felszínét beborítják, így az alsóbb rétegekbe nem jut fény, ami az ottani növények pusztulásához vezet.

Ez pedig bomlást indít el, még rosszabb hogy bizonyos mikrobák toxinokat juttatnak a bomlás során a vízbe. Ez pedig halpusztuláshoz vezet.

Eléggé összetett...

[link]

[link]

[link]