A távolság tönkreteszi a barátságokat?

Nem kéne. Nekem van barátom másik országból. Persze nem olyan mintha a szomszédban lakna, de működhet. És pont az az izgalmas része, hogy összehozzuk a találkozót.

ennek vége.

Nem, csak átalakul. Van olyan barátnőm, aki másik országba költözött. Hétköznapokban nem beszélünk rendszeresen. Meg nyilván nem együtt járunk el ide-oda. De minden évben egyszer jön haza, vagy én megyek hozzá. És akkor ugyanott folytatjuk, ahol abbahagytuk.

Az igazi barátságokat nem feltétlenül, de azt el kell fogadni, hogy jelentősen átalakul a kapcsolat dinamikája. Miután elköltöztem külföldre, lett, akivel többszáz, lett, akivel többezer kilométer lett köztünk a távolság, de nem szakadt meg a barátságunk. Évente 1-2 alkalommal tudunk találkozni, ezen kívül van, akivel kéthetente, van, akivel havonta, de viszonylagos rendszerességgel beszélünk videochaten vagy írunk egymásnak. Ezen felül évente egyszer van egy nagy közös nyaralás a régi csapattal, ilyenkor mindenki szabaddá teszi magát, a párjaink/családunk otthon maradnak és eltöltünk valahol közösen egy hetet, ez már 10 éves hagyományunk. Viszont ha bármelyiküket felhívom hajnalban, hogy baj van, az első reggeli repülőn lennének, hogy segítsenek, fordítva ugyanez. Nem a beszélgetések, találkozások száma határozza meg számomra a barátságot, ez ennél sokkal mélyebb. Szerintem ha mindkettőtöknek fontos ez a barátság, akkor megtaláljátok azt a rendszert, amiben működhet, csak azt nem szabad erőltetni, hogy minden olyan legyen, mint régen, mert az már elmúlt.

Nálatok úgy tűnik igen, nekem és a pàromnak is igazi barátaink vannak akikkel a távolsàg ellenére sem változott semmi az èvek alatt