Nem érti a pénzt, mit tehetek vele?

Kevés az infó, kéne tudjuk a korát.

Autista? Vagy valami hasonló állapota van?

Miért van felmentve matekból?

Matek felmentéshez nem elég, ha valaki simán gyenge matekból, ahhoz diszkalkulia kell, és abból inkább egy súlyosabb eset. Súlyos diszkalkulia esetén pedig sajnos van ilyen. Egyszerűen nem látja át az illető a nagyságrendeket. Nagyon mást nem lehet csinálni, mint receptszerűen, algoritmusszerűen megtanítani neki, hogy hogyan kell kiszámolni az ilyeneket, meg persze használjon az illető inkább bankkártyát, ott nem kell érteni, mi történik.

Hosszú távon meg egy olyan párra vagy segítőtársra van szüksége az illetőnek, aki átveszi helyette a pénzügyeket. Akkor sem biztos, hogy egy sima bevásárlás könnyű menet lesz, mert a mértékegységek alkalmazása, az árak összehasonlítása is gondot okozhat. Vagy mondjuk kiszámolni, hogy ha most 10 óra van, és délután 3:30-kor megy a vonatom, 45 perc az út, akkor mennyi időm van még a hátralevő feladataimra. Sajnos ha egy rosszindulatú pénztáros kifürkészi a dolgot, akkor szándékosan is rosszul adhat vissza, úgyse tűnik fel, de ilyenről konkrétan még nem hallottam.

Ideális esetben a fejlesztésen az illető számfogalmát igyekeznek rendbe hozni. Összeadnak-kivonnak 3-as körben (addig még nem szokott baj lenni, persze lehet nagyobb számokkal is, ha az illetőnek megy), eszközökkel kirakva számolnak, ha megy akkor nagyobb számokkal is stb. Jó esetben egy idő után megérti, hogy hogyan működnek a számok. A törteket meg geometriát annyira nem érdemes erőltetni szerintem, utóbbit esetleg móka gyanánt (az "ezt a matekot legalább értem" élmény érdekében).

Egy anonim oldalon azért - anoniman - nyugodtan írhatnál, ha mást nem, életkort.

Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy egy 10 éves gyerekről beszélünk, akinek menő cégeknél milliókat kereső szülei vannak, a gyereket nem nevelik, de megváltják a nevelést pénzzel, s megveszik neki a legújabb, legmodernebb, legnagyobb tudású, legdrágább tabletet, laptopot, vagy egy 86 éves bomlott elméjű néniről/bácsiról beszélünk, aki már alsó hangon minimum, legalább 15+ éve nyugdíjas, leélte az életét, megdolgozta a magáét... és szerencsétlennek élete alkonyára megbomlott az elméje.

Előbbin adott esetben egy elbeszélgetéssel, egy jó alapos fejmosással, adott esetben 2-3 jól irányzott atyai sallerrel és zsebpénzmegvonással, szobafogsággal, számítógép/tablet/telefonmegvonással (kinél mivel) lehet segíteni, utóbbi esetben meg egyszerűen bele kell törődni, hogy ilyen az élet, fiatalabbak mi se leszünk (ő se lesz), megyünk tökre, kinél 90+ éves korban jön elő ilyesmi, van, akinek már 75 után... és adott esetben a második helyzetben az lehet az egyetlen megoldás, ha te magad nem tudsz rajta segíteni (főállású gondozóvá válni, kilépni a munkahelyről és beáldozni az életedből 1-2-3-4-5-6... ki tudja mennyi évet Őrá, nos, akkor vagy megkérni valakit (bentlakásos ápoló, vannak ilyenek, van olyan is, aki lakhatásért, kajáért csinálja, mert neki nem telik erre, vagy telne, de inkább ápol, és a kapott kis pénzt inkább félreteszi, vagy elkölti magára, vagy tárgyiasult dolgokra költi )

Ilyen esetben mindenképp indokolt a gondnokság alá helyeztetés is, hiszen a saját anyagi helyzetét teszi a padlóra, ha 20.000-sel fizet egy fagyiért (mondjuk nyilván ez, amit írtál, még önmagában talán nem baj, ha mondjuk 19.200-at visszavár és eltesz,és 800-ból vesz fagyit (nyilván több gombócot) , én is szoktam nagy pénzzel fizetni, ha úgy van, csak pusztán egyszerűen azért, hogy felváltsam a nagypénzemet, ezzel nincs baj, a baj az, ha nem várja, nem kéri el, nem követeli ki határozottan a visszajárót)

Én pénzt egyáltalán nem adnék neki, vagy ha mégis, akkor max. 1-1 ezrest mondjuk x időre, azt is arra, ha mégis valami egészen rendkívüli van.

Szép,nem szép, néznék neki egy minőségi otthont akárhol az országban - már ha idős hölgyről/úrról van szó - és inkább az ellátó személyzetet fizetném meg, és persze cserében rendszeresen kontrollálnám őket, hogy azt kapom-e a pénzemért (kapja a gondozott hozzátartozóm), amit én ennyi pénzért arányosan elvárok.

A tanárnak meg meg kellene mondani, hogy vagy ne tanítson semmit, vagy olyan dolgokat tanítson neki, aminek az ő szintjén értelme van. Pont olyan hülyeség 2/3 és 4/5 összeadását tanítani neki, mintha a hatványozást, a logaritmust, a szögfüggvényeket, vagy épp irodalomból Shakespeare-t tanítanád neki. Felesleges. Értelmetlen. Kb. annyi, mintha a kutyádat tanítanád nyávogni. Halál felesleges.