A Tóth vezetéknév szlovák származásra utal? Mitől ennyire gyakori?

Nekem is szlovák vagy cseh eredetű a nevem.Viszont a családom nagy része magyar.

Én is magyarnak vallom magam.Rendes magyar vagyok.A tóth nem tudom milyen eredetű.Lehet hogy tényleg a szlovák eredetű.Volt egy idő,amikor utáltam,hogy tót vér van bennem.Ma meg már tudom,hogy magyar vagyok.

Tegyük tisztába a dolgokat:

"Mi vezetett ennyi szlovákot arra, hogy magyarrá váljon?"

Volt egy török megszállásnak nevezett időszak a magyar történelemben, kb 1526-1690-es évek közt. Ez az amit nagyvonalúan 150 éves hódoltságnak szokás nevezni.

Minden háborúra igaz, pláne a hosszú háborúkra, hogy azok a területek, ahol hosszú folyamatosan msírozgatnak az ellenséges seregek hamar elnéptelenednek. Senki sem szeret folyamatosan veszélyben lenni, amiatt hogy ki van téve a vonuló seregek rabló támadásainak, hadisarcoknak, erőszakoskodásaiknak, vagy simán csak annak, hogy besorozzák az ott élőket, esetleg rabszolgának elvigyék...

Szóval ahol sokáig megvetette a lábát a török, vagy sokáig voltak harcok az adott területért, onnan elmentek az addig ott élők. Az ország középső területei (Duna-Tisza köze, Tiszántúl, Dél-Dunántúli dombság, Mezőség) azért olyan ritkás településszerkezetű ma is, mert elnéptelenedett a 17. századra.

Namármost, semelyik uralkodónak nem jó ha nincs dolgozó és adózó nép az országa felében.

Ezért találta ki az akkori Habsburg uralkodók néhánya, kezdve Mária Teréziával, hogy betelepít a környező országokból parasztokat, hogy ne maradjon kihasználatlanul a visszafoglalt, de lakatlan terület.

És kikkel telepítették tele ezeket a területeket?

Mindenféle svábokkal, és tótokkal, akiket ma már kb szlovákoknak neveznénk.

De ez elég vegyes,, kb az akkori Habsburg birordalom német-cseh és ma már szlovák területeit képzeld el. Na ezekről a területekről mindenhonnan hoztak embereket. Ezt ne úgy képzeld el hogy erőszakkal felpakolták őket egy szekérre és idehozták.

Nagyon kedvező feltételeket biztosítottak azoknak a vállalkozó szellemű parasztoknak, meg bányászoknak, akik elvállalták hogy az elnéptelenedett területeken éljenek. Kaptak az államtól szerszámot, földet, X évig adómentességet...

Szóval jöttek a német és tót szegényebb parasztok, kézművesek, bányászok, egy jobb élet reményében.

És ők telepedtek le itt, és alapítottak nemzetiségi falvakat, városokat.

Az hogy idővel keveredtek a magyarokkal, és hogy egy ma élő Tót vezetéknevű ember ugyanolyan magyar identitású mint bárki más, az később alakult ki.

Nyilván az elmúlt 200 év alatt részben-egészben asszimilálódtak a többségi nemzettel, és átvették a kulturális bélyegeket, pl nyelv.

"Nagyon gyakori még a Németh, Horváth, Rácz, Török vezetéknév, ezek is származásra utalnak."

Jellemzően igen. A Német nevek egyértelműen, a Tóth mai felvidéki származásra utal, a Rácz a mai Szerbia területét valószínűsíti, a Ruszinok a mai Kárpátalja környékéről származhatnak, de jelentős még a román és horvát hatás is.

"Ezek szerint "rendes" magyar már igazából nem nagyon van?"

Volt lehetőségem honfoglaláskort kutató régésszel beszélni. Kb az az álláspont, hogy minél többet kutatnak, annál kevesebb dologban biztosak.

Ez azt jelenti hogy a 19. században kitalált agyonromantizált honfoglalásos sztoriból szépen lassan kimazsolázzák azt ami nem úgy volt, és egyre kevesebb, de legalább valós részlethez jutunk a történetből.

Nem tudjuk azt se pontosan hogy mekkora időintervallum alatt, hány törzs, mekkora lélekszámban jött a Kárpát-medencébe, na meg az is jó kérdés hogy hogyan viszonyultak az eleve itt élőkhöz. Ugyanis nem volt üres a Kárpát-medence már akkor sem. Az addig itt élő népekkel nagyon valószínű hogy keveredtek már a betelepülő magyarok is. Szóval talán eleve helytelen ilyet hinni hogy "tiszta" vagy "rendes" magyar.

Valamint még az se biztos hogy ugyanolyan etnikumból állt az akkori uralkodó kaszt, és az alacsonyabb népréteg. Vannak feljegyzések hogy más népek vezettek bizonyos népeket, ergo más rokonságban álltak egymással.

A történet eléggé bonyolult, és 1200 év távlatából nincs olyan hogy biztos állítás.

"Valami olyasmit olvastam, hogy a finnugorokra jellemző N haplotípus csak a magyar lakosság 3,5%-ára jellemző (a finneknél valami 60%) meg az egyéb ázsiai haplotípusok is csak 3,5%-ra."

Elterjedt tévhitek egyike, hogy genetikai közünk volna a finnugorokhoz. Mármint némi biztos van, hisz csak elég régre kell visszamennünk, és megtaláljuk a közös ősöket akár az indiaiakkal, vagy a mongolokkal is...

A lényeg, hogy a finnugorokkal sokkal inkább nyelvrokonság domináns, mintsem azonos eredet.

Azok a sztyeppei törzsek már belső ázsiában is különböztek, akik a finnek ősei voltak, és azok akik a magyar honfoglaláskor letelepedtek.

A legutóbbi ilyen hír a III. Bélás (konkrétan azt se tudjuk hogy övé-e a csont amit vizsgáltak, csak valószínűsitik) génszekvenálás volt. Abból az jött ki hogy egy olyan haplocsoportba tartozott a személy (elv. III.Béla) mint kb mindenki más a nyugat-ázsiai régióban... Ebből magyarán nem tudtunk meg semmi konkrétumot.

Hogy a te általad emlitett kutatás hiteles-e, meg hogy mennyire idézed jól, azt nem tudom.

"Akkor nagyjából ez a 7% eredeti magyar és a többiek (gondolom én is) csak asszimilált egyéb etnikumok?"

A végkövetkeztetésed viszont jó. A pontos számadatot nem tudom. De a lényeg hogy az eredeti betelepült népességhez képest kb alig van már olyan, akinek a felmenői közt ne lenne környező népből származó személy.

Az utóbbi 200-250 év jelentősen átírta a magyar etnográfiai viszonyokat, és akkor még nem is beszéltünk a tatárjárás utáni betelepítésekről (kunok, pl kiskunság, nagykunság), sőt volt olyan időszak is amikor még az olaszok is meghatározó kisebbséget alkottak.

Na meg a zsidóságról nem is beszélve. Magyarországon a második világháborúig jelentős zsidó kisebbség élt errefelé, ők se a hátrafelé nyilazó magyarokkal jöttek be.

Amúgy akit nagyon izgat az körülbelül 350-400 ezer forintért csinálhat teljes génszekvenálást, és abból megmondják hogy a markerei alapján mely etnikumokkal van a legnagyobb átfedésben.

És ami fontos ezzel kapcsolatban: Ez NEM származást mond meg.

Nincs kedvem fél háromkor egy genetika kurzus gyorstalpalót tartani, a lényeg hogy ez csak azt mutatja meg, hogy mely genetikai markereket hordozod, és melyik népcsoportban mekkora a gyakorisága az általad hordozott markernak.

Attól még te tartozhatsz származásod szerint olyan csoportba amiben baromi alacsony az adott marker előfordulási gyakorisága.

Példa: Hasraütök! Magyarok közt a vörös haj (legyünk baromi egyszerűek, és mondjuk azt hogy a nagy V gén okozza a vörös hajat) előfordulási gyakorisága 4%.

Íreknél meg mondjuk 30%. Ez azt jelenti, hogy ha én pont hordozom a vörös hajért felelős V allélt, akkor még nem leszek feltétlen ír. Pont beleeshetek abba a 4%-ba, akik a magyar népességen belül hordozzák.

Ugyanígy senki nem lesz kínai azért, mert B vércsoportű. (Kínában, meg a távolkeleten kb minden 3. ember B vércsoportú, Észak-Európában pedig jellemzően A vagy 0-ás)

Jó kérdéseket teszel fel, és látom gondolkodsz :)

Nézd csak meg az utolsó hozzászólásodat, és számold figyeld meg hogy hány idegen eredetű szó van benne!

ugyanis a hozzászólásodból talán max 3-4 szót értene meg egy 1000-ben élt magyar.

A nyelv folyamatosan változik, és mindig is változott a történelemben.

Változott az egyes szavak alakja, a toldalékolás, a mondatszerkezet, és hát kikoptak szavak, valamint kaptunk újakat. És ezeket az újakat a külföldről betelepülők hozták sokszor.

Nem vagyok etimológus, de amennyit utánaolvastam kb az alapszókészletünkön kívül (fa, vad, tűz, víz, ilyesmik) nagyon kevés valóban magyar szavunk van.

Szláv, török, német, francia, olasz, latin eredetű rengeteg szavunk.

Ennek sokmindenhez köze van, rengeteg okból vehettek át szavakat. Kezdjük azzal, hogy egy sztyeppei nomád nép (mint amilyen a magyarság is volt a kora középkorban) nem ismerték az olyan tárgyakat mint "asztal", "szék", "gerenda". Hisz miért is ismerték volna? Egész életükben lovon ültek, lóval mentek mindenhová, időszakosan felállították a jurtájukat, amiben csak könnyen mozgatható használati eszközök, prémek meg ilyesmik voltak mint berendezési tárgyak. Nem volt se asztaluk, se székük.

Egyértelmű hogy saját szavuk se lehetett rá. Ezért vettük át a szláv népektől az asztal szót is. Mert nem volt sajátunk.

Az alap szókincsünkhöz azok a szavak tartoztak, amiket mi is ismertünk. Tűz, víz, állatok nevei mint pl hal...

De érdekes hogy még ezek közt a szavak között is vannak átvett szavak. Pl a medve. Ez is szláv eredetű szó.

Tehát nem váltak meg a nyelvüktől a betelepülők teljesen. Inkább összevegyítették a miénkkel, és ebből lett 1000 év alatt a mai magyar szókészlet.

Keress rá a "Nyelv és tudomány" néhány ezzel foglalkozó cikkére. Érdekeseket írnak, és ők valóban toppon vannak nyelvészeti kérdésekben.

[link]