Én tehetek róla hogy életképtelen vagyok?

Kifogás, kifogás, kifogás.

Igen, te tehetsz róla. Elmúltál 18 gondolom, akkor viselkedj felnőttként, vállalj felelősséget a tetteidért.

Képtelen vagy befizetni egyedül a csekket? Képtelen vagy egyedül megfőzni egy leveset és kirántani pár szelet húst? Képtelen vagy rendet és tisztaságot tartani magad körül? Képtelen vagy elhelyezkedni a munka világába, akár biztonsági őrként, akár gyári munkásként, akár boltban árufeltöltőként?

A hibáidat pedig javítsd ki, fejlődj, vagy ásd el magad, és ne szaporodj, kérlek.

"Egyszerüen sz,rok a képességeim"

Így már igen.

"Nem feltétlen te tehetsz róla, de csak te tehetsz ellene."

Ezzel maximálisan egyetértek !

Amit kaptál, abból kell kihoznod a maximumot.

A környezet, a családi vonal, a negatív befolyások, az önostorozás mind károsak, de az életed a tiéd....

Hát igen,nehéz kilépni ebből a szartengerből amiben úszkálunk páran:)

Nekem se nagyon megy,de azért próbálkozok.

Mondjuk amikor látok az utcán fogyatékkal élőket,akár mentális,akár sérülés akkor azért eszembe jut,hogy hú mit panaszkodok én itt?? amikor van sokkal rosszabb sors is.

Meg néha meglepődök amikor emberek között vagyok és totál elfogadnak,és akkor arra gondolok,hogy vajon csak én képzelem be,hogy elfogadhatatlan vagyok?? Ha nem húznám magamra ösztönösen mindehol a maszkot,hogy pls ne szóljatok hozzám mert retard vagyok,akkor lehet másabb lenne a szituáció.

Igazából szerintem te is tudod,hogy miket kellene tenned a jobb életért csak nem teszed. Mert én is tudom nagyjából mit kellene lépnem,hogy változzanak a dolgok,mégsem teszem meg. ÉS ez a kérdés vajon miért nem tesszük meg? TE miért nem teszed meg?