Kezdőoldal » Emberek » Egyéb kérdések » 24 évesen nem élem az életem,...

24 évesen nem élem az életem, olyan falat építettem ki, hogy senkit nem engedek magamhoz, sose voltak barátaim, barátnőm, lehet autista vagyok?

Figyelt kérdés

2019. jún. 23. 17:31
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
100%
Lehet.
2019. jún. 23. 17:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 anonim ***** válasza:
Nem.
2019. jún. 23. 17:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/15 A kérdező kommentje:
Konkrétabban
2019. jún. 23. 17:38
 4/15 anonim ***** válasza:
Énis ilyen vagyok és 24 eves. Ha gondolod irj :)
2019. jún. 23. 17:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/15 anonim ***** válasza:
100%
Hát ez önmagában nagyon-nagyon kevés egy autizmus diagnózishoz, plusz a magasan funkcionáló autisták is igénylik a kapcsolatokat. Szóval a leírtak alapján nem, nem vagy az.
2019. jún. 23. 17:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 anonim ***** válasza:
33%
Csak egy balek vagy.
2019. jún. 23. 18:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/15 anonim ***** válasza:
51%

Autista? Inkább kőműves.


És bontani tudsz-e?

2019. jún. 23. 20:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/15 anonim ***** válasza:

Szia!

Enyiből nem lehet megmondani,de ez így önmagában nagyon nem autizmus ha csak nincsenek mást tünetek is. Vagy vannak gyerek korod otta tarto tünetek akkor kérlek írd le mert ennyiből nem lehet megmondani ?De sokszor láttom hogy a kerdezők nem tudják mi az autizmus.

Durva,hogy az embereknek mennyire nincs fogalmuk az autizmusrol egyre több kérdésben láttom.

Az autisták nem döntik el maguktol ,hogy ne legyenek barátaik hanem így születnek kommunikációs nehéségekel.Ők nem értik az emberek szándékait és nem azért mert nem akkarják. A legtöbb autista azért nem megy ki a négy fal közül mert reteg mindentől valaki tájékozodni sem tuď és nem bírják a magas hangokat és a napfényt (szenzoros érzékenység).Az autizmus veleszületet idegi fejlődési rendeleneség.Aki autista az gyerek korában is az volt, szóval egyik naprol a másikra nem lesz valaki az ahogy itt sokan írják ez veleszületet!



„Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Ez lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott sérülés, illetve többé-kevésbé kompenzált (ritkán jól kompenzált) állapot. A súlyosan érintettek egész életen át teljes ellátásra, a jó képességűek egyéni fejlesztésre szorulnak.


Súlyos zavar vagy speciális nehézség, furcsa jellemzők amely a következőkben nyilvánulhat meg:

a társas kapcsolatokban: pl. társaktól való elkülönülés vagy szokatlan közeledés,

egyoldalú interakció;

a kommunikációban (beszéd, gesztus, mimika): pl. a beszéd hiánya, a beszéd

szintjéhez képest gyenge beszédhasználat, kommunikáció, vagy a nyelv szó szerinti

értelmezése, furcsa tartalma, szokatlan hanghordozása;

az érdeklődés, aktivitás és játék területén: pl. szokatlan, sztereotip, repetitív

tevékenységek, hobbik;

a gondolkodásban, a tanulásban és a mindennapi alkalmazkodásban, pl.: ragaszkodás

az állandósághoz, a megszokotthoz;

a mozgás területén: pl. repkedő kézmozgás, lábujjhegyen járás;

az érzékelés-észlelés területén. pl. csökkent fájdalomérzés.



Az autizmus skálája a mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe szociális készségzavaráig terjed. Az autizmus gyakran jár együtt értelmi sérülésel.


Az autizmus fogalma

Az autizmussal élő gyermek problémájának lényege a szociális-kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének zavara, amely a személyiség fejlődésének egészét áthatja , és általában fogyatékos állapothoz vezet.


Az autizmussal élő gyermekek csoportjába soroljuk mindazokat az autisztikus állapotban lévő, vagy korszerű kifejezéssel az autisztikus spektrum zavarba (autism spectrum disorder, ASD) tartozó gyermekeket.


(A gyakorlatban különböző, orvosi szempontból az ún. pervazív fejlődési zavarok [pervasive developmental disorder, PDD] közé sorolt diagnózisuk van, mint például gyermekkori autizmus, atípusos autizmus vagy Asperger-szindróma.), akikről közös szükségleteik alapján, az ellátás szempontjából, így pedagógiai szempontból is egységesen kell gondolkoznunk, mert általános értelmi képességeiktől függetlenül azonos jellegű, speciális


A hagyományos felfogással szemben az autizmust nem betegségnek, nem elmebetegségnek (pszichózis) tartjuk, hanem a fejlődés olyan zavarának, amely minőségében és mennyiségében is eltér a normál fejlődéstől, és az esetek többségében fogyatékos állapothoz, típusosan igen súlyos fogyatékossághoz vezet. Ennek megfelelően orvosi értelemben nem gyógyítható. A várható élettartamot az autizmus nem befolyásolja. Az esetleg jelentős mértékű fejlődés mellett az alapvető probléma az egész életen át fennáll, és döntő hatással van a szociális beilleszkedésre és életminőségre, a képességeknek megfelelő színvonalú életvezetés elérésére.


Ez utóbbi az önellátás, pl. a szobatisztaság kialakításától a megszerzett egyetemi diploma ritkán sikeres gyakorlati felhasználásáig terjedhet. Sajnos, a nagyon változatos korai kép alapján a prognózisban várható jelentős különbségekre nem lehet egyénenként következtetni. Némi támpontot adhat a gyermek tesztekkel mért intellektusa (nem az esetleges kiemelkedőszigetszerű képességek) és a beszédfejlődés tempója.


A klinikai kép sokféle lehet, a jellegzetes tünetek közül bármelyik hiányozhat, a viselkedésben megmutatkozó fő tünetek azonban, amelyek a diagnózis alapjául is szolgálnak, azonos funkció-területen jelentkeznek:


1. A korai kezdet jellemző

Valószínűleg típusos esetben az állapot veleszületett, de értékelhető tüneteket csak 1,5 éves kor után találunk, mert ekkor jelennének meg a normális fejlődés során az autizmusban érintett és mai módszereinkkel már vizsgálható funkciók.


2. Minőségi károsodás és általános elmaradás három területen:

a) a reciprok (kölcsönösséget igénylő) szociális interakciókban (a metakommunikáció, pl. szemkontaktus használata a szociális kapcsolatok szabályozásában, a kölcsönösség, a kortárskapcsolatok, a vigasz, az öröm, élmények kölcsönös megosztás stb.);


b) a kommunikációban (beszéd kialakulása, a kialakult beszéd funkcionális használat, pl. társalgás fenntartására, illetve nem beszélő gyermeknél kompenzációra való törekvés más eszközökkel, a beszéd metakommunikatív oldala, mint ritmus, hangsúly, intonáció stb.) és a játékban (változatos és spontán szerep-, illetve imitatív játék); valamint


c) a rugalmas viselkedés-szervezés területén (pl. sztereotip, repetitív, (azonosan vagy azonos jelleggel ismétlődő), illetve azonossághoz való ragaszkodást tükröző tünetek).


A tünetek 3-5 éves korban, tehát az óvodáskorban a legtípusosabbak, illetve legsúlyosabbak.


Kisgyermekkorban a beszéd fejlődésének zavara (olykor visszafejlődés), magány szeretete, szűk körű érdeklődés, amely ebben a korban főleg a tárgyak fizikai jellegzetességeire vagy azonos aktivitásra irányul, a szimbolikus játék hiánya, sztereotip mozgásos tünetek (pl. kezek röpködő mozdulata, bizarr tartások, grimaszok, lábujjhegyen járás), illetve a szenzoros viselkedés furcsaságai (pl. szagolgatás, vizuális ingerek keresése) a jellemzőek.

2019. jún. 25. 20:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 anonim ***** válasza:
Autista vagyok, és nekem vannak barátaim, és volt már több párkapcsolatom is. Ez alapján nem lehet megmondani, hogy az vagy-e.
2019. jún. 26. 00:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/15 anonim ***** válasza:

Sziasztok!

9-es válaszoló és,hogy csináltad hogy vannak az autizmusod elenére?

Csak tanácsként kérdezem,hogyan sikerült?😊

2019. jún. 26. 14:17
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!