Általánosságban a magyar emberek sokkal rosszindulatúbbak és gonoszabbak, mint a külföldiek?

Mint a milyen külföldiek?

Általánosságban az mondható el, hogy a magyar emberek frusztráltak. Sikertelennek tartják önmagukat és az egész országot is. Tanult tehetetlenségben és kishitűségben szenved a többség.

Ez van, akinél rosszindulatban, másokban önpusztításban (alkohol), megint másokban depresszióban ölt testet.

Már az elbukik, aki megpróbál általánosítani. Ehhez több ország több vidékén kellene éveket lakni, emberek ezreit megismerni, hogy reprezentatív mintát lehessen vizsgálni.

Az Internet nem mérvadó, ahol mindenféle országok trolljai és elmebetegjei képviseltetik magukat nagy számban, hiszen így névtelenül rombolhatnak és nem vágják őket szájon érte kapásból.

Inkább pesszimistábbak és könnyebben kihasználhatóak. De több a segítőkész ember, mint osztrákoknál, vagy szlovákoknál.

A szerbek és az ukránok lobbanékonyabbak és rosszindulatis erősebb náluk, amit a történelem keltette gyűlölet kelt. A román is érdekes, de megint nehéz általánosítani, hiszen ott is vannak emberek is és románok is. (tudom, ezt a fajta humort kevesen értik...)

Magyaroknál ugyan annyira terjed a közöny ez a rosszindulat, mint máshol. Ez inkább az elembertelenedésnek köszönhető, a digitális létnek, mintsem a nemzeti identitásnak.

Ellenben a politikai radikális helyzet nagyon sok rosszindulatú és szándékosan romboló embert teremtett. Ma nehezebb megoldani és megbeszélni egy problémát, hiszen a balhé, a széthúzás megteremtése egy tanult példa az ország vezetőitől. És ez sajnos nagyon erős most Magyarországon.

Embereket, nem lehet átlagosítani.

Pl, Van egy falu. Abban mindenki gonosz és pletykás kivéve, két ember. Akkor az a falu átlagosan gonosz?!. A két ember közül az egyik meghív egy számára még idegen negyvárosit a faluba, de azzal szembesül, hogy így felel neki " sajnos nem mehetek, gonosz az a falu". ( A nagyvárosi azért is ezt mondja, mert a gazdag nagyvárosiak, nem teszik be a lábukat falura)

EMBEREKET NEM LEHET ÁTLAGOSÍTANI!!!!!

Ne általánosítsunk a magyarokról.

Egyetemen ismertem egy kétszínű magyar lányt, aki azt is bekamuzta, hogy egy magyar énekes a párja, aki egyszer elverte - csak, hogy a beadandóját megírjam ; ja és a képedbe vigyorgott, a hátad mögött ártott.

Ismertem csupaszív magyar embert, akihez bármivel lehetett fordulni, önzetlen volt, segítőkész. Szorgalmas.

Szóval van jó és rossz is magyarok között.

Külföldiekről kevés pozitív példám van.

Akire nem volt gond, azzal értelmes beszélgetést nem tudtak a magyarok (én se) folytatni - főleg dél amerikai emberek Magyarországon.

Egyrészt nagyon távolságtartóak, így egy normális beszélgetést nem lehet folytatni velük, mindig csak ugyanaz a felszínes cucc (ezt több magyar is megjegyezte); és ugyanazt a poént így nem sajnálják annyiszor elsütni, hogy már kerüld őket. Emellett 75%- uk idáig egoista volt és nagyon gonosz. Most van délamerikai kollégám is (brazil), aki kedves, de nagyon távolságtartó a magyarokkal, emellett nem csapatjátékos, elkapkodja a munkát aztán sír, hogy lusta vagyok; a portugálokkal jön ki jól, akik közül az egyik borzasztó egoista és már elérte az egoizmusával, hogy sírjak miatta.

A többi helyen élő külföldi is... Nos, "mivel én nekem nincs gyerekem, ezért egy rabszolga vagyok a szemükben, akinek minden ünnepnapon bent kell lennie, mert nekem úgy sincs családom és én úgyis csak egy magyar vagyok.".

Ja és Spanyolok... Mindenki víg embereknek tartja, kedvesnek, csupaszívnek, akikkel szívesen töltenék az időt és együtt buliznának, mert igazi party arcok és befogadóak a külföldiekkel...

Na engem azért vertek folyamatosan az iskolában (és próbáltak egyszer megölni), mert magyar vagyok és ki mertem költözni.

És más külföldinek is megesett, hogy beszóltak.