Mást is ennyire lefáraszt az emberekkel való együttlét?

Én külföldön taxizok, amúgy egyedül élek itt, a családom még otthon van. Én egész nap jópofizok, beszélgetek az emberekkel, próbálom őket vidámmá tenni. Sokszor működik is, néha nem. Engem nem zavar, hogy vidámságot csempésszek más ember életébe. sokan mondták már, hogy nagyon jól érezték magukat velem, vagy olyan is volt, hogy folyt a könnyünk a röhögéstől. Igen, néha felszínes a csevely, de sokszor át lehet alakítani sokkal jobbá. Engem nem lefáraszt, hanem sokszor feldob. Kell is, ha egész nap egy helyben ülsz és csak a kormányt tekergeted. Kell valami, ami nem teszi egyhangúvá ezt az állapotot.

De abban is gazad lehet, hogy az említett rendezvények nem jönnek be neked. Bevallom, ezeket én sem részesítem előnyben. Nem vagyok olyan típus, aki itt találja meg a boldogságát és legtöbbször erős unszolás hatására vagyok hajlandó elmenni. Nyilván a hangulatom is tiltakozik ez ellen, de ha lehet, próbálok valamit kihozni belőle. Ha meg nem tudok, akkor lelépek hamarabb.