Miért van ez az érzés?

Az én pàrom meg eladta a kocsijàt amit rengereget tuningolt, azzal jart versenyekre, a szivéhez nött éveken àt szolgàlta. Amikor kesöbb eladas utan honapok mulva meglatta es hallotta a hangjàt ujra, neki is megdobbant a szive. Akkor ez szerelem?:)

Ez bizony az, kőkemény és maradandó szerelem, ráadásul annak is a legkíméletlenebb formája: amikor vágysz valakire de valami miatt nem kaphatod meg. Reménytelen szerelemnek is szokták nevezni, ez az amit Shakespeare feldolgozott a Rómeó és Júliában. Ne aggódj, jól elleszel vele az elkövetkezendő tíz vagy húsz évben. Megszabadúlni nem nagyon lehet tőle, ha egyszer már beléd itta magát ott is fog maradni jó sokáig. Lesznek jobb és rosszabb napok és amikor egyszer csak meglátod Őt magad előtt az utcán hirtelen virágba fog borulni minden. Aztán ha sokáig nem látod féltékeny leszel, lehet már azon fogsz gondolkodni, hogy talán jobb lenne nem is élni. Nem könnyű, nehéz ezt a terhet magaddal cipelni, minden esetre biztosan jobb mint a teljes közönyösség. Mindenképpen vedd fel vele a kapcsolatot, próbáld meg megkeresni, összebarátkozni vele, elmondani neki őszintén mit érzel iránta. Ezt kell tenned akkor is ha egyébként egyáltalán nem illetek össze vagy valami más dolog áll közétek. Vigyázz, ez a dolog könnyen ki tud csinálni egy embert nem is kicsit, szóval legjobb ha lépéseket teszel felé, ha csak nem akarsz egész életedben ettől szenvedni! Nem egy ember magával viszi a sírba a reménytelen szerelmét, mert nem volt bátorsága megtenni az első lépést... Kitartást és sok sikert hozzá! Együttérzek veled, megtapasztaltam ugyanezt...