Mással is történt már ilyen vagy ez ilyen átkattanás lehet nálam? (Több éves események összefoglalva. )

Igyekszem röviden összefoglalni a lényeget. Elegem van, nagyon-nagyon-nagyon-nagyon elegem van sok emberből a környezetemben. Az álszentekből, meg a többi idegesítő, lehúzó emberből.

Az egyik ismerősömet mindig kedvesnek, kicsit esetlennek gondoltam, hát lebukott azzal, hogy rólam "szivárogtat ki" magánéleti információkat olyan embernek, aki konkrétan örül az én nyomoromnak, és ki van idegelve, ha nekem éppen boldog időszakom van. Ezt az ismerőst töröltem, tiltottam, a pofáját se bírom látni, undorító milyen emberek vannak.

A másik mindig a képeimen gúnyolódik, a suliban is rajtam röhög, amint kiteszem a lábam az ajtón szünetben. Megkérdeztem mi baja, azt mondta, semmi. Rendben. Törlés, tiltás. Többet nem is beszéltem vele, nincs kontakt, élőben is kerülöm inkább.

Akkor ott vannak az exeim is, akik vagy megcsaltak, vagy csak kihasználtak. Azok is csak mutogatják nekem, hogy milyen jó az életük, provokálnak a hülyeségeikkel, "baráti" köntösbe bújva igyekeznek újra és újra a közelembe kerülni. Idegeimre mentek. Költözés, törlés, tiltás, no kontakt. (Az online felületeket azért emelem ki, mert a legtöbb ember mindennapjainak része az is.)

Barátok, akik kihasználtak, őket ugyanúgy kidobtam, mint a szemetet. No kontakt, stb.

Az a durva, hogy hihetetlenül könnyebb a lelkem, de valamiért úgy érzem, hogy van bennem is hiba azért, és kicsit keményen szűröm az embereket. Egyszerűen nem bírom elviselni azt, ahogyan megbántanak engem, ezért inkább mindenkit elfelejtek, letörlök, letiltok, akik bántanak és tagadnak mindent, megbeszélni velük nem lehet semmit sem.

Azért fogalmazódott meg ez a kérdés, mert sajnos sok ilyen embert ismerek. Ha nekem is a felszín lenne a lényeg, lenne vagy 30 haverom, és többezer ismerősöm, és ezeknek legalább a háromnegyede az idegeimre ment már eddig a szemétségeivel, ezért megszabadultam tőlük.

Hihetetlenül kevés ember van, akivel egyáltalán beszélek, és semmi bajom nincs vele. Másoknál meg azt vettem észre, hogy a legnagyobb gyökereket, bunkókat, hülyéket készek megtűrni maguk mellett egy életen át, és lazán kezelik az egészet, röhögnek rajtuk egyet. Nekem ez nem megy. Én az ilyeneket felidegelem magam, és nem bírom elviselni őket.