Számotokra hány évesen vált közömbössé a téli havas hangulat és a gyermeki rajongás a hóesésért? Normális, hogy én felnőttként gyűlölöm ezt az évszakot?

A karácsony már gyerekként is hidegen hagyott, de utána egy ideig még szerettem magát a téli hangulatot/hóesést/benti nyugis légkört, amíg kint esett. Emlékszem, hogy a középsuliban amikor bent gépeztem, miközben kint esett, akkor volt egy hangulata és szerettem a telet. Ott tört meg bennem sok minden, amikor az egyetemen minden téli vizsgaidőszakban a gép előtt kellett görnyednem és semmi hangulat nem járta át többet a lelkem. A karácsony is csak erőltetett epizódszerepet játszott, kimentem enni egy-egy halászlevet és töltött káposztát aztán nyomorúságosan visszaballagtam a jegyzeteim közé. Gyűlölöm a mai napig ezt az érzést, főleg, hogy emellett a szüleim is "próbáltak kicsalni" az ünnepi hangulattal a tanulástól. Onnantól közömbös lett számomra, most pedig már kifejezetten gyűlölöm a telet, mert most készülök államvizsgára, alapból utálom, hogy ezt a sok irtó nehéz tételt kell benyalnom és a lelkiállapotomnak baromira nem tesz jót ez a hideg, sötét depressziós időszak és már azt is kifejezetten le***rom, hogy milyen szép fehér hó esik. Már baromira nem tud meghatni. Van köztetek, aki hasonlóan érez?