A férfiaknak csak addig fontos az anyjuk, amíg nem találnak párt?

Természetes idővel, hogy a gyerekek "kirepülnek a fészekből", vagyis egy nővel új családot alapítanak stb. Ennek velejárója, hogy a szülőkkel való kapcsolat átalakul, főleg, ha nem is egy városban vannak.

Ez a dolgok velejáró rendje, szerintem az az egészségtelen, ha a gyerek az anyja szoknyája mögött marad felnőttként, és mindent az anyja beleegyezésével csinál, a szülei mondják meg, hogy öltözködjön, meddig maradjon iszogatni és a többi... Nagyon gáz az ilyen szerintem egy idő után.

Persze az sem jó, ha minden kapcsolat megszakad, és a gyerek csak akkor keresi a szüleit, ha kell neki valami. Igazából ez nagyban függ attól is, hogy a gyerek milyen nevelést kapott. Manapság már egyre több az olyan szülő, aki azt hiszi, hogy az a nevelés, hogy megveszi a drága ajándékot a gyereknek, de egyébként meg nem is foglalkozik vele. Az ilyen gyerekek nagy valószínűséggel önzőek lesznek, az érzelmi intelligenciájuk nem valami fejlett, mert kevés szociális nevelést kaptak, így ha elérik a felnőttkort, faképnél fogják hagyni a szüleiket, és nem lehet majd rájuk számítani. Ez nevelés kérdése, és a szülő magára vessen, ha azt érzi, hogy magára hagyta a felnőtt gyereke.