Hogy sikerült megnyugvást találnod?

Tegnap láttam egy filmet amiben a főszereplő ezt mondta: "A szégyen is olyan mint a fájdalom... csak először rossz, aztán elmúlik maradéktalanul"

Ezen én jót nevettem, mert ez valóban így van. Amin 15 évesen szégyenkeztem, ma már csak mosolygok.

Magyarul, az idő ezt is "begyógyítja".

Nekem kb a nagyszamok törvenye.

Kb annyi minden van mar az èletemben ami totàlis égö volt, kb tömegek mozogtak màr ellenem, es még jo, hogy folyamat tudtam költözni mindig uj helyekre, ahol még senki nem ismer, szoval amikor be is ugrik egy-egy emlék,a sok szàz màsik mellett màr eltörpül a sulyuk.

Kb olyan erzes mint pl gyakorolsz valamin. Elcseszed egyszer, akkor totalis kudarcnak fogod, elcseszed mègegyszer, kezdesz már magadban kételkedni, elcseszed aztan ujra elkönyveled hogy hülyènek születtél, de neki allsz megint mert ugye önmegismeres szemelyisegfejlödes van ugye elvileg, de megint elcseszted, szoval kb a nem tudom hanyadik kudarcnal szegyennél beègésnél vagy kiközösites utàn kb màr lesz.rod a ezeregyediket.