Mi az a tulajdonság amit nagyon utálsz másokban? Ez a rossz tulajdonság rád jellemző valamennyire is?

Ha javareszt nekem kell fenntartanom a beszelgetest vagy témázni.

Pl olyan helyzetek hogy fönökkel pl utazunk vagy 3 orát egy szakmai elöadasra. Az nekem vmi kinzás hogy nekem kell temakat felhoznom mert tiszta tre lenne kukán ülni mellette. Raadasul en vagyok az alacsonyabb rendü azaz erdekesen venné ki magàt ha a fönöknek kene erdeklödnie rolam .

Persze igy kinbol javareszt szakmai a tema de mindketten tudjuk hogy hot felesleges munkarol beszélni ilyenkor.

De ugyanez pl tarskeresöröl talaökozasoknal. Javareszt ràm van dobva a teljes iranyitas tèmàzzak en en hivjam el öt ide oda es közben en full nem vagyok dominans es iranyito. Hozzam pont olyank valok akiknek van egyéniségük/önallo gondolataik/témáik es ritkàn fordulnak sajnos elö ilyenek az eletemben

Mikor egyesek képtelenek azt a minimális tiszteletet megadni másoknak, ami valamiféle kulturális minimum, de persze ők ugyanakkor okvetlenül elvárnák.

Úgy érzem abszolút nem jellemző rám, de ha valahogy szembesülnék vele hogy még is, akkor föl köpnék az égbe és aláállnék.

Úgy vagyok vele, hogy nem várom el a jópofizást, de a minimum tiszteletet meg elvárom. Hogy nem csak odaböfögöm neked amit mondani akarok, végighallgatlak és normálisan válaszolok ha kérdeznek. Tök szar érzéd mikor tiszta szívedből gyűlölsz valakit, mégis normális vagy vele, de ő meg szarik bele, aztán úgy beszél veled mint egy kutyával. Nem kell nyalni egymás sheggét, de azért na, mindennek van határa.

Meg azt se szeretem, amikor valaki parancsol kérés helyett.

A késést is utálom, meg a teszetoszaságot, mikor nem haladunk semmerre se egy adott feladatban, legyen az bármi. Bevásárlásnál a tökölés, munkában más munkájának csinálása, mikor neked is lenne dolgod....