Te produktívabb vagy passzívabb lettél, mióta többet vagy otthon a járvány miatt?

Sokkal produktívabb lettem, mint korábban, igazából magam sem tudom, hogy miért. Egyetemre járok, mellette dolgozok is, most azonban csak otthon ülök, valószínűleg az unalom is közrejátszik abban, hogy tanulok, olvasok.

Ennek ellenére nagyon várom már a járvány végét, szerintem sokat fogok fejlődni, a látásmódom már így is változott, kicsit átértékeltem, hogy mennyire természetesnek veszünk dolgokat, és mennyire nem értékeljük azokat.

Passzívabb. Lakásban lakom, még egy kert sincs, ahova kimehetnék. Így kb. mintha bezártak volna. Ma be kellett mennem a munkahelyemre elhozni még pár anyagot. Reggel boldogan kelten fel, készültem, még az autót is öröm volt kiásni a hóból. Alig akartam hazajönni. Kicsit autóztam még a városban, sehol nem volt senki :)

Nem unatkozom egyébként, dolgozom, filmet nézek, olvasok, színházi előadásokat nézek. Korábban is elvégeztem már pár online tanfolyamot, lehet, hogy megint keresek valamit. Csak rossz, hogy tök alap dolgokat nem lehet megcsinálni. Meg se család, se barátok. Persze biztosan már annak, aki nem egyedül él és otthon vannak most is 3-an, 5-en.

Passzív idegbeteg.

Annyira mennék ide oda ...plusz ez digitális oktatás egy kalap sz...

Nem veletlenul nem lettem pedagógus nekem nem megy ,ha tőlem kell tanulnia nem halad jól. csináljuk nem adom fel de nem vagyok ehhez elég türelmes.

Ha nagyok nem bírom akkor kocsiba ülünk és kimegyünk a lakatlanabb részre ahol szántóföldek vannak és ott szaladgálunk sétálunk kicsit.

Mert akkor nem karanténba lennék már hanem dilihàzba kb.

Ezerszer produktívabb. Többet tornázok is, meg futottam (kihalt helyen!!!!)

40 órában dolgozom, mellette esti egyetemre járok. Februárban még egy OKJ-t is befejeztem, pont akkor kezdtem új munkahelyen és már megkezdődött a félév is az egyetemen.

Nyáron pedig tartott az OKJ (csak augusztusban nem), otthon pedig autodidakta is toltam keményen.

Most 1,5 hét volt, amit már otthon tölthettem (home office), de a távoktatás még nem kezdődött el.

Úgy álltam hozzá, hogy most végre otthon vagyok, végre egyedül vagyok.

Filmeztem, közben színezőztem, regényt olvastam, két-háromnaponta főztem, paradicsommagot vetettem, tornáztam.

Most elkezdődött sajnos a távoktatás és annyi beadandó van, hogy több idő lesz megcsinálni, mint zh-ra készülni.

Egyébként suli nélkül se lenne nálam visszafejlődés.

Még akkor is lekötöttem magam, amikor rákos Nagymamámmal voltam otthon, aki napi 2 óra foglalkozást igényelt csak, viszont csaknem 24 órás ügyeletet.

De szerintem íróeszközzel, papírokkal egy üres szobába is bezárhatnál.

A szociális élet hiányzik, de világ életemben képtelen voltam unatkozni, havi 1000 oldal helyett most hetente olvasok ennyit, elkezdtem pár online kurzust, melóval is jól haladok.

A lemondott utazásaimat sajnálom, de minden nem jöhet össze, most meg fontosabb, hogy ne legyen nagyobb a fertőzés.