Miért szól bele a másik életébe az emberek jó nagy része? (Nem feltétlen csak nagy dolgokra gondolok! )

Amikor valamit mesélek, de nem panaszkodásként (sőt, akár épp pozitívumot) és nem is tanácsot várva, nagyon sokszor előfordul, hogy a másik fél tanácsokkal kezd traktálni, hogyan is kellene csinálni az adott dolgot.

Például meséltem, hogy általában a házak között szoktam futni nálunk (időhiányos vagyok, ez fér bele). Az illető kezdte kötni az ebet a karóhoz, hogy márpedig menjek el XY parkba, mert az közel van hozzánk.

Volt, aki azt nem bírta feldolgozni, hogy kajáldában nemhogy nem szoktam menüt enni, hanem sokszor kisadagot eszek. Sőt, azóta is mindig felhozza, ha közösen ebédelünk.

De emberek szeretnek beleszólni abba, hogy miért azt eszem, miért főzök, miért azt főzöm, miért az a hobbim, miért így vagy úgy osztom be az időmet... Kb mindenbe.

Volt olyan munkatársam, akivel egy darabig együtt kellett dolgozni, ő tételesen mindenbe belekötött, ami felmerült velem kapcsolatban.

Gondolom, veletek szemben is szoktak ilyenek lenni az emberek.

Miért van ez?