Hogyan lehet betegesen/gyengén normális életet élni?

Ez csak egy ideiglenes állapot. Munka van dögivel, (oké most ilyen krízishelyzet van-de amúgy...) csak az nem dolgozik, aki nem akar.

Lehet nem te vagy a legélesebb kés a fiókban, na és? :D

Nem te vagy a legtökéletesebb, legelfogadottabb ember a világon, na és?

Attól még ez az egy életed van, állj fel szépen és éljél, mert így tök fölös hogy tengődsz, sőt, emészted magad belülről.

Azért mert azt látod meg hallod mindenhonnan, hogy húú, csodatini, már olimpiai bajnok, 4 nyelven beszél folyékonyan, és épp ügyvédnek tanul, mellette sportmodell is, nem mindenki ilyen. Sőt, a legtöbben nem ilyenek. Sőt, a legtöbben még inkább alattad vannak.

Kár magad mindig rágni, mert csak oda az életed, de ezt majd egyszer, magadtól belátod.

Minek tanultál amúgy?

"Sajnos immunológiai krónikus mozgásszervi betegségem van. Kemény gyógyszereket szedek és a jövőben infúziós kezelést fogok kapni" Jaaah, hogy szó szoros értelmében értetted a betegest. Az egész szövegkörnyezet, meg kontextus azt sugallta, inkább lelki bajod van.

Pár dologra most gondolok, de azért így első blikkre, nem olyan, amit levágnának rólad az emberke, szemmel látható, vagy nem olyan ami miatt pl rutinod kell legyen egy irodában pl.

Egy vékonybél-sztómával szerintem pl nehezebb lehet az élet, de nem tudom mi az alapbetegséged.

De totál fölös ezen rugózz állandóan. Attól még igaz amit írtam. Egy életed van, te döntsd el, hogy a depresszió és a negatív betegségtudat emészt, vagy kezdesz vele valamit, és élni próbálsz, normálisan, mert azt lehet, igen is lehet!