Mit lehet tenni, ha van egy kislány, aki lelkileg még kicsi, de már testileg fejlett és nem tudja elfogadni ezt?

5. Testileg fejlett, elkezdett nőiesedni és menstruálni, de ő még lelkileg gyerek. 11 éves. Abban nyilvánul meg, hogy folyton sír, amikor betétet kell cserélnie (betétet használ), undorodik attól a vértől, ami a szervezetéből távozik, olyanokat mond, hogy ha nagy lesz, akkor átoperáltatja magát fiúvá, és egyszer megláttam a laptopon az előzményekben, hogy méheltávolító műtéteket nézett. Van egy-két lány, aki menstruál már az osztályából.

Kiakad azon, ha összevérezi véletlenül a WC ülőkét, vagy rosszul teszi fel a betétet és véres lesz a bugyija, vagy alvás közben véres lesz az ágynemű és a pizsamája. Mondtam neki, hogy ez nem baj, sose ordibáltam vagy kiabáltam vele emiatt, mondtam neki, hogy semmi baj, velem is volt már ilyen. Elmeséltem neki néhány cikis történetet ezzel kapcsolatban, azt hittem jobban fogja emiatt érezni magát, de nem, rosszabbodott, mert még rosszabbul érzi magát ilyenkor. Én tényleg nem akartam rosszat, azt hittem, majd így segítek és megnyugtatom, de hát tévedtem.

Szégyelli, hogy nőiesedik és szégyelli azt, hogy menstruál, de inkább az utóbbit szégyelli. Többször volt már olyan, hogy átázott csak azért, mert nem tudta úgy kivenni a betétet a táskájából, hogy a többiek ne lássák a betétet.

6-os:

Nem azért, de örülj magadnak, és tedd össze a két kezed, hogy nem kicsiként kezdtél nőiesedni, mert ez sok gyereknek probléma. Egyébként akkor nem lesz felnőtt egy ember, mert menstruál! Állj le légy szíves!