Miért mindig a gyerek, a fiatalabb a hibás és sosem a felnőtt?

Te tudod, hogy egy szülő mit él át minden nap? Majd, ha több élettapasztalatod lesz, meg nagyobb rálátásod a világra megérted mi miért van.

Gyerekként nekem is többször is igazam volt mint utólag kiderült, de hiába mondasz bármit, nem te keresed a pénzt nem a tiéd a felelősség, nincs szavad meg kell értened.

4-es vagyok. Maximum akkor állnak a kérdezővel ellentétes álláspontra, ha a kérdezőt tényleg nagyon egyértelműen kihasználják, vagy bántják például, viszont akkor meg sokaktól jön az áldozathibáztatás, sokan nekiesnek, hogy hogy lehet ennyire naiv, hogy nem veszi észre, meg hogy ha ezt hagyja, akkor meg is érdemli, stb...

Azért nem mondom, hogy minden válaszoló ilyen rosszindulatú, vannak jóindulatúak is.

2. vagyok megint: Akár hiszed akár nem, ezekkel a hozzászólásokkal jót akarnak(unk) a gyerekeknek. Én két végletet látok a gyerekek kamasz hisztijére való kommentekben:

1. Felnőtt válaszok? Az említett nőj fel, szedd össze magad, neked akarnak jót csak nem érted.

2. Kortárs fiatalok válaszai: Apád/anyád egy kétszínű köcsög, ne beszélj vele, ne foglalkozz vele. Szólj vissza neki stb.

Kérdem én, ha a gyereked majd kamaszkorába idejár szidni az "elnyomást" milyen válaszokat szeretnél, ha kapna? (Mert hiába hiszed, hogy jól neveled és nem lesz ilyen problémád, ez a természet rendje, az állat világban jön az ivar érettség a hormonok és kirepülnek az állatok a fészekből jó okkal, sajnos az emberek nem tehetik meg ebből van a megoldhatatlan probléma)

Minden felnőtt volt már gyerek, és gyerekként átéltek sok hasonló minőségű és mennyiségű problémát, de egyik gyerek sem volt még felnőtt, ezért nincs rálátásuk arra, hogy a jelenlegi legnagyobb problémánál is lesznek majd keményebb leckék.

Ezért van az, hogy mára sztereotípia a gyerekek körében, hogy az ő problémáik jelentéktelenek, és nekik sosem lehet igazuk. Pedig nem kisebbek ezek a problémák, mint a mi gyerekkorunkban volt, csak a maiakhoz képest nem jelentősek.