Mit tegyek ha nagyon izgulós vagyok és félek a kritikáktól?

A kritikától ne félj, mert a barátod! Segít fejlődni.

A "béna vagy, hagyd abba" komment NEM kritika, hanem üres trollkodás. Az írója nagy eséllyel egy alap mozdulatot se tudna bemutatni, ezért így vezeti le a frusztrációját. Ez alaptalan komment, tanuld meg ignorálni.

De szerintem ez csak egy sima "ügyes vagy!" komment lesz egy ismerősödtől :)

nehéz dolog, de ezzel meg kell valahogy küzdeni - főleg, ha előadóművésznek készülsz, vagy publikálni akarsz bárhol bármit. nagyon sokan nem tudnak mit kezdeni még a kulturált kritikával, nemhogy a beszólós, lehúzós trollokkal. nem is könnyű.

talán segít, ha sikerül erős és helyes önismeretre szert tenned. ha pontosan tudod, hogy mennyi igaz, megalapozott a kritikákból, akkor könnyebb helyén kezelned azokat is, ha alaptalanok.

van aki nek az a módszere, hogy minden külső véleménytől függetleníti magát. így az sem hatja meg, ha dicsérik, viszont az sem hangolja le, ha szidják. mert ő pontosan tudja, hogy amit tud azt megtette, hogy a lehető legjobbat produkálja, pontosan tudja, hogy annak mennyi az értéke, tisztában van a hibáival és hogy dolgoznia kell rajta, hogy legközelebb jobbat tudjon kitenni, de ezen kívül senki másnak a véleménye nem érdekli.

ha kellően helytálló az ember ön és helyzet értékelése, akár hasznos is lehet ez. viszont, ha elszáll az ember és nem képes a saját alkotását sem helyesen értékelni, akkor ez nagyon ártalmas is tud lenni.

illetve szerintem talán érdemes úgy kiegészíteni, hogy bizonyos referencia személyek véleményére szabad csak adni, akik szakmailag, értékrendben kellően megalapozottak, hogy a véleményük számítson és mások véleményével nem kell foglalkozni.

a jó hír az, hogy minél többet csinálsz valamit, annál jobban hozzászoksz. a legtöbb dologtól azért félünk, mert ismeretlen számunkra és mindenféle FELTÉTELEZÉS van a fejünkben vele kapcsolatban, hogy mi sülhet el rosszul. és mivel nincsenek valós élményeink, nem tudjuk, hogy ezekből a félelmekből mennyi valós, mennyi csak vélelmezett. ezért aztán a félelmeink könnyen a hatalmukba kerítenek és ha hagyjuk, akár el is uralkodhatnak rajtunk.

minél többet csináljuk, annál több valós TAPASZTALATUNK van róla, hogy mi történik ténylegesen és annál jobban megtapasztaljuk, hogy valójában semmi, vagy legfeljebb nagyon kis része történik meg tényleg azoknak, amiktől félünk. minél több gyakorlatunk van benne, annál jobban is megy, megjön az önbizalmunk, egyre könnyebb azoktól a kritikáktól is függetleníteni magunkat, amiket tényleg kapunk.