Miért van az hogy semmi sem elég? Elköltöztem, vannak barátaim, sok pénzem, de akkor is nagyon boldogtalan vagyok, sehol és semmi nem jó. Mit tehetnék?

Sajnos ez örök kérdés marad. Mi a boldogság? Az emberek azt hiszik hogy na majd ha lesz kertes házam meg gyerekeim vagy az új Volvo kocsit megveszem na akkor majd boldog leszek. A baj csak az hogy amikor ezeket eléri valaki akkor bár örül és boldog ideig óráig de nyilván halványul a dolog.

A boldogság nem hosszú időszak a boldogság változó van hogy ott van de van hogy nincs.

Például magamról kitűztem a célomat hogy elvegzem ezt a szakot és elhelyezkedem benne. Elértem. Büszke voltam örültem de nem öntött el a hű de nagy várva várt boldogság érzet. És ez csak egy példa a rengetegbol mire megértettem.

Rájöttem hogy meg kell látni az apró dolgokat amik örömet okoznak. Ha ez nem megy akkor mindig üresnek fogok érezni az életem.

Például örömet okoz hogy a nyuszimmal játszhatok, vagy egy könyv élménye. Mozi egy film. Bármi.

Apró dolgokban próbald keresni.

27N

"Ha boldogtalan vagy akkor segíts másoknak hogy boldogok lehessenek." Ez egy mondás, remélem jól idéztem. A lényeg hogy mint ember valami olyasmit kell csinálni, amitől azt érezzük hogy igazán élünk.

Az meg hogy "semmi sem elég" az attól lehet hogy még nem állítottad fel a saját határaidat. Ezek nem korlátok, hanem előre eltervezett tudatos határok.. Ha ezek jók, akkor ezek is segítenek a helyzetekben.

Az első jót kérdezett. Mi az, ami boldoggá tesz? Mikor érezted a legjobban magad az eddigi életedben? Miket csináltál akkoriban?

Nekem a munka ilyen. Volt egy olyan munkahelyem, ahol nagyon szerettem lenni. Szerettem a munkát, a csapatot, a hangulatot, a szabadságot. A napod nagy részét ott töltöd. Sajnos vége lett, így visszakerültem a szürke "van munka, nem szeretem, de legalább van" helyzetbe. Azóta kétszer annyira elveszettnek érzem magam, mint előtte, pedig az sem volt könnyű.

Nagyon sz*r, amikor végre megtalálod azt a dolgot az életben, ami örömöt okoz, aztán elveszik tőled. Akkor inkább oda se adta volna.

Mennyire érzed a jelenlegi életedet igazán a sajátodnak?

A régi gimis években mi volt számodra a legjobb a mostani eszeddel tekintve?