Mi a megfelelő válasz arra, ha apánk idegeskedése miatt elnyomva érezzük magunkat?

Apámnak alacsony az általam elkövetett hibákkal kapcsolatos toleranciája, legyen szó ez a konyhai főzésről, vezetésről az ő autójában stb..

Amikor az ember rájön, hogy valszeg a gyerekkora alatt

- sok mindent kezelhetett volna másképpen és akkor a személyisége is helyesebben fejlődik,

- de ugyanakkor az is igaz, hogy a lecseszések túlreagált módon történtek meg, és amikor túl sok ilyen esemény történik ami nincs tisztázva, hanem újra és újra megtörténik akkor kezd el a személyiség rossz irányba menni

7 évig éltem egyedül, addig szereztem bár felületes barátságot de egyik sem maradt meg, a magány meg nem tesz jót. Hogy a szüleimmel legyek hosszútávon az is megőrjít, állandóan kompenzálni az érzelmi állapotomért, hogy ne boruljak ki. Nehézkes ebből kimászni

Az összes régi barátomnak meg vagy családja, vagy partnere van, így ez sem működik

Mit érdemes ilyenkor csinálni, ami jobb mint az efféle kérdések kiírása, és ami nem fog ilyen témájú szövegek olvasására ösztökélni?