Fiúként nagyon érzékeny vagyok, normális?

Semmitől. Ez normális, csak társadalmilag, "biológiailag" nem elfogadott. A tanácsom, mint hasonló cipőben járónak, hogy igyekezz elrejteni az érzelmeid és erősnek mutatni magad, illetve csak nagyon szükséges esetekben kimutatni az érzelmeid.

De ne aggódj, nem vagy "abnormális".

Nem tudom, hogy te mennyire szélsőségesen vagy érzékeny, de önmagában fiúként érzékenynek lenni teljesen normális. A nőkre valamelyest jobban jellemző a neuroticizmus (a negatív érzelmekre való fogékonyság), de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ettől ez női tulajdonság lenne, a férfiáknál csak pár százalékponttal alacsonyabb a tulajdonság gyakorisága szimplán.

Ha viszonyt úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, akkor ne félj felkeresni pszichológust vagy mentálhigiéniás szakembert. Teljesen normális a dolog, és szinte mindenkinek csak javára válik, ha jó szakembert fognak ki. Saját tapasztalatomból is beszélek.

25/F

Önismeret irányába indulj el.

EQ, BMTI, önazonosság.

Nincs ezzel semmi baj, én is érzékeny vagyok, nem ettől lesz valaki férfi.

21F

Ne biztassátok már te jó ég... Az ilyenekből lesznek a kis "soy boy"-ok akik büszkén állnak neki bőgni egy nő előtt is.

Akkor máshogy mondom: baj, ha egy férfi érzékeny, de erről nem te tehetsz természetesen. Az egyetlen, amit tehetsz, hogy ezt a tulajdonságodat megfelelő ideig rejtve tartod.

#7

Vagy éppen a feltalálók, vagy cukrászok, postások, busz sofőrök, ügyvédek, tanárok, pszichológusok, gondozók, építőmunkások, taxisok, radio bemondók, divatcsászárok vagy bárkik.

Érzékenység nem gyengeség.

A neurotikus hajlam lehet előny is. Vannak szakmák, ahol előny, és van ahol hátrány.

Az érzékenység több irányú, mások érzelmeire is figyel, nem csak a sajátjára. A neurotikusok nem tudják uralni, felismerni saját érzelmeiket. Ezt még kell nekik tanulni és akkor nem lesz belőle gond.

"A neurotikusok nem tudják uralni, felismerni saját érzelmeiket. Ezt még kell nekik tanulni és akkor nem lesz belőle gond."

Ugyanerről beszéltem én is :) De ha nem uralják, hanem átengedik magukat az érzelmeiknek, és azt hiszik, hogy ezzel az állapottal nincs semmi baj, azt már soy boy-nak nevezzük.