Mivel magyarázhatók az alábbi viselkedés: sok ember elvárja az őszinteségedet, de ha kifejezed a véleményed, megsértődik?

Sokan azt hiszik, őszinteség=bunkózás. Tehát pl. egyik rokonom is leoltja a testvérét, hogy kövér. Hát de ő őszinte volt. Fenéket, csak bunkó. És általában az ilyen magukat nagyon őszintének gondoló bunkók sértődnek meg a legjobban, ha valaki őket kritizálja.

Tessék őszinte voltam.

Mert őszintének lenni távolról sem egyenlő a bunkósággal.

Ahogy #3 is mondja. Sokan ki sem látnak a bunkóságtól, és még el vannak szállva maguktól, hogy de hát csak őszinte volt. Nem. Még ha valami alapjaiban véve igaz is, azt is lehet értelmes ember módjára közölni, meg lehet úgy is, mint egy primitív barom. Arról nem is beszélve, hogy nem kell mániákusan mindent odamondani a másiknak. (Ami persze rendszerint ezeknek a nagy "őszinte" arcoknak csak a negatívumok esetén megy, éérdekes módon a jó dolgokat nem szeretik ilyen fene nagy hévvel kihangsúlyozni.)

Csak egy példa. Mondjuk a legjobb lány barátom új frizurát csinált magának, és kikéri róla a véleményemet. Tegyük fel, hogy nekem nem igazán tetszik a frizurája. Mit válaszolhatok?

1. "Nem rossz, nekem ugyan nem az esetem, de a te stílusodhoz jól passzol, és sokaknak ez tetszik".

2. "Ez sem rossz, de nekem az előző jobban tetszett".

3. "Nem tetszik".

4. "Ez egyszerűen ocsmány".

5. "Hogy jutott eszedbe ennyire béna frizurát csinálni? Úgy nézel ki, mint egy rakás sz..r".

Mind az öt válaszban kifejezésre kerül, hogy nem tetszik. Ennek ellenére van, amelyik egy teljesen elfogadható, és kulturált véleményt fogalmaz meg, és van olyan, ami egyszerűen tahóság. És mily érdekes, minden bizonnyal nem a legtahóbb vélemény a legőszintébb és legreálisabb. Sőt.. Akár válaszolhattam volna azt is, hogy "Pont ilyen frizura az esete annak a srárnak, akiért annyira odáig vagy". (Persze, ha tudom, hogy ez így van.) Ez a vélemény is igaz volt, őszinte véleményt fogalmaztam meg, nem hazudtam benne, és mégsem voltam sem sértő, sem bunkó.

Sőt, tegyük hozzá, hogy gyakran az ilyen magukat nagyon "őszintének" gondoló bunkók véleménye nem is őszinte. Egyszerűen csak fröcsög belőlük a rosszindulat, és gondolkodás nélkül belekötnek mindenbe, az őszinteség ideológiája mögé bújva.

A másokban való hibakeresés ilyenkor egosimogatáskent működik. Kb úgy, hogy "azt se csinalta meg rendesen, na akkor ő se jobb nálam".

Plusz kívülről is hasonlót varna, csak nem szamít arra, hogy az őszinteség nem erről szól.