Szerintem olyan gyáva vagyok ,hogy az nem igaz. Nem megyek bele miért vagyok gyáva nyilván ,hogy úgy mondjam megvan az okom , de vajon hogy tudnék ebből előnyt kovácsolni , vagy változtatni?

Nem akarok többé a gyors kielégülést választani azt akarom , hogy tartós boldogságot érjek el.

28 évesen senkivel nem voltam még kapcsolatban nem akarom sajnáltatni magam mert volt előnye ennek de már unom. És tudom hogy adhattam volna magam egy lánynak csak elvoltam merülve a nyomoromban.