Nem barátkoznak velem, mert látják rajtam, hogy depressziós vagyok. Hiába szedek rá gyógyszert, nem tudok vidám ember lenni. Depressziós ember is olyannal akar barátkozni, aki jó kedvre deríti és nem húzza lejjebb a hangulatát. Ötlet?

Mennyi önjelölt pszichológus. Látszik, hogy eletetekben még semmi mentális betegségről nem hallottatok és nulla empátiával rendelkeztek...

Kérdező, ne keseredj el. Nekem először a család, vagy ha családban senki nincs, akkor egy jóbaráttal próbáld meg élvezni az apróságokat. Kezdetben nehéz lesz, de hidd el, ha már együtt vagytok és ennek a valakinek már el tudsz mondani dolgokat és meg tud hallgatni, már felsiker!

Onnantól ha már a sajat baratoddal vagy rokonoddal jól megy a beszélgetés és a kikapcsolódás, próbálj meg óvatosan nyitni a környezeted felé is. Sok gyakorlással, de menni fog.

Fel a fejjel és kitartást!