Van itt olyan anya, aki tiszteletben tartja más idejét is, nem csak a sajátját?
A munkahelyemen van pár igen pofátlan anyuka. Szerencsére nem sok, mert több a férfi kolléga. Az egyik ilyen anya hónapok óta két hetet dolgozik, hármat nem, mert beteg a gyerek, de simán bejön betegen magának, saját részre nyomtatni. A másik képes azon sírni, hogy a 2 ünnep között be kell jönni 2 napot, úgy, hogy a többit megkaptuk ajándékba. (szó szerint ajándékba, szabadságot se kell kivenni) Ő inkább elmegy szabadságra és dolgozzuk le helyette.
Gyerektelenként annyira dühítő, hogy az én szabad időm senkit se érdekelt egy munkahelyen se, mert nekik gyerekük van. Hát könyörgöm, ők vállalták, mert szerettek volna gyereket, nem nekem hoztak áldozatot. Én se sírok a főnöknek, hogy a kutyámat le kell vinni. Vállaltam, megoldom.
Anyaként te hogy látod, igyekszel kivenni a részed a közösből, vagy zavartalanul hivatkozol a gyerekre?
válasza: válasza: válasza:2!
Nyilvánvalóan azért, mert az apukak többségének a gyerek kb nulla változást hozott az életébe. Anyuka megy a gyerekért, anyuka megy vele tappenzre, anyuka vásárol be, anyuka vezetjj a háztartást. Stb.
válasza:Amig nem volt gyerekem engem is zavart ez. Most meg nem érdekel, pedig én keveset vagyok táppénzen. (Ebben az évben kb 8 napot voltam eddig)
Egyébként nekem van egy kolléganőm aki a kutyája miatt lóg állandóan. 😂
1-es: Úgy kell helyette dolgozni, hogy az ajándék napokat annak fejében kaptuk meg, hogy mindenki bejön 2 napot. Nincs szükség mindenkire, így megoldható, hogy felosztjuk a napokat. De ha mindenki elmenne ezen az elven szabadságra, a főnök igen dühös lenne, jogosan.
2-es: Azért az apukáktól se ájulok el, mert az, hogy beteg a gyerek, érthető, nem tehet róla, de akkor miért nem tudnak rá felváltva vigyázni, hogy egyikük munkahelyén se legyen az, hogy 1 év alatt kb. 3 hónapot dolgoznak.
válasza:
válasza:Megpróbálok túllépni azon, hogy milyen provokatív stílusban tetted föl a kérdést, és válaszolni, hátha tényleg érdekelnek a válaszok: én pl. igyekszem tiszteletben tartani a mások idejét is, de ha beteg a gyerekem, azzal nem tudok mit csinálni, akkor beteg és kész. Muszáj rá vigyázni valakinek, a beteg gyerek még annál is inkább az anyját akarja, mint amúgy (bizonyos korig mindenképp), hiába jó ötlet elméletben, hogy vigyázzon rá az apja, és hiába akar is az apja rá vigyázni, ez sajnos nem mindig működik. Arról nem beszélve, hogy Mo.-n tradicionálisan a férfiak keresnek többet, ergó az a nagyobb kiesés, ha ők mennek táppénzre. Ez az érem egyik oldala.
A másik oldala, hogy cserébe ha a gyerektelen kolléganőimnek jön közbe bármi, ami miatt hirtelen le kell lépniük / otthon kell maradniuk, akkor én is alkalmazkodom és nem panaszkodom. Kölcsönösen segítjük egymást a teamen belül, a gyerekek számától teljesen függetlenül.
Egyetértek a 6-os válaszolóval, aki szerint a főnökre kell haragudni - egy jó főnök úgy állítja össze a csapatát és osztja ki a feladatokat/hatásköröket, hogy az ilyen vis maior eseteket is előre átgondolja és mindenki nagyjából egyforma terhelésnek van kitéve az idő 80%-ában (a maradék 20% meg az, amit még ő se látott előre :P).
Tényleg érdekelnek a válaszok, nem provokációnak szántam, de ez a helyzet dühítő. Neked lehet nehéz ezen túllépni és szépen válaszolni nekem (de sikerült és köszönöm) nekem szintén nehéz, mikor 1001x alkalmazkodom, ők meg soha, így érthető szerintem, ha ingerülten írok a témáról.
Azzal nem értek egyet, hogy a beteg gyerek az apját akarja, ha kicsi kora óta (1 év felett, vagy miután nincs anyatejhez kötve) rendszeresen lépne az apa is az anya helyébe, szerintem a gyerek számára is természetes lenne és talán nem lenne ennyi tragikus apa-gyerek kapcsolat. Na mindegy, ez már nem a témához tartozik, hosszasan lehetne róla értekezni, csak ez a véleményem, de az álláspontot értem és jó, hogy írtál egy ilyen szempontot is.
Jó, hogy nálatok működik, nekem eddig 3 munkahelyem volt és sajnos nincs jó tapasztalatom, öröm olvasni, hogy van ilyen is.
válasza:Én ugyan még csak 1 hete jöttem vissza dolgozni a 2 éves mellől ès maximálisan igyekszem kivenni a részem a munkából, de azt már előre tudom, hogy ha beteg lesz a fiam, nekem kell otthon maradnom vele. Nem csak azért, mert ilyenkor nagyon anyás, legfőképp azért, mert 3 éves koráig csak én mehetek vele táppénzre, az apja nem. Amíg egészséges, addig természetesen rendesen bent vagyok, sőt most épp a 4 ember közül akikkel egy helyen dolgozom, mindig èn vagyok bent a legtöbbet (így volt ez gyerek előtt is, csak annyi változott, hogy azért 4-kor most már én is eljövök).
A 2 ünnep közt még nem tudom mi lesz, 2 kollégám már most ragaszkodik ahhoz, hogy mind az 5 napot kivegye, a 3. pedig nem tudja megcsinálni azt a munkát, amit én szoktam, mert nem ezt tanulta. Pedig a gyerekem is csak a 2 ünnep közt nem lesz bölcsiben és jó lenne pár napot eltölteni hármasban. Szóval valahol pont az van magasról leszarva, hogy nekem van gyerekem és ha már megszültem, szeretnék is vele időt tölteni. Megjegyzem az egyik kollégámnak szintén van, ő apuka, és minden nap fél órát késik, mert reggelit csinál a gyerekeknek (az anyjuk otthon van még GYES-en), hát valaki pofátlan, igen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!