Az unokahugom állandóan az anyja elvárásainak él és emiatt nagyon boldogtalannak látom, mit tehetnék ez ügyben?

Kívülről nem látszik boldogtalannak, de belül nagyon az. Többször vannak pánikrohamai, hány. Pszichológusnál is volt pár alkalommal, úgy látom nem voltak hatásosak. Nem voltak még boldog párkapcsolatai, a legutóbbi 5 évig tartott, de a kapcsolatuk egyáltalán nem volt mély, soha nem láttam boldognak mellette. Az a baj, hogy a társadalmi ranglétrán ítéli meg az embereket, abban méri a másikat, hogy milyen végzettsége és milyen munkája van, nem magát az embert nézi. Ő abban hisz, hogy valamelyik ember többet ér a másiknál, mert jobb papírja van. Páromban nem ezt néztem és mégis boldog a kapcsolatunk.

Szeretnék segíteni neki, mert ha így folytatja soha nem lesz boldog, soha nem lesznek boldog párkapcsolatai, mert nem egészséges az, hogy 31 évesen ennyire az anyja elvárásai szerint él. Nem szeretném megbántani, csak finoman szeretném tudatni vele, hogy nem jó úton jár.